Hétéves korom óta olvasok, sok mindent összeolvastam. Mindig rendkívüli jó volt az asszociációs képességem, iskolás koromban, egyetemen sok feleleten, dolgozaton, vizsgán átsegített ez a képességem. Ez vezetett oda, hogy amikor először megláttam Balog Zoltán képét, és még csak annyit tudtam róla, hogy pap, egyik kedvenc költőm, Robert Burns alábbi epigrammája jutott eszembe:
EGY KENETES PAP SZEMEIRŐL
Ön azt mondja: e papnak szeme is hazudik.
Rágalom! E papot megvédem én, uram.
Azt vallják e szemek, hogy gazdájuk gazember,
s nem hazudnak: e pap gazember csakugyan.
Képes Géza
Olvasom, hogy ezt a papot elő fogják léptetni. Püspök lesz belőle. Erről viszont Ady egyik cikke jutott eszembe: Mágnások és püspökök uradalma. A cikket 1908-ban írta. Ebből szemezgetek.
…Tehát térjünk vissza…s állítsuk vissza…a magyar dombszögi nemesség Magyarországát. Nálunk egy gyönge, szétszórt, gerinctelen, urizáló hajlamú polgárság termett, amelynek se ereje, se tehetsége nem volt még annyi sem, hogy a sült galamb bekapására kitátsa a száját. Természetes tehát, ha most a majdnem államcsínyszerűen hatalomra került feudalizmus és klerikalizmus a lehetőségét is tönkre akarja tenni egy polgári Magyarországnak.
… Annyi magyar polgárság nincs s annyi polgári önérzet, hogy legalább egy hangos protestálást küldjön az új Csák Máték martalócai felé. Ha csak csodakép (sic !) rövid idő alatt valami jóféle vihar nem támad, vége ebben az országban magyarságnak, munkának, emberségnek, kultúrának, de vége ennek a szegény országnak is. Demokrata, tudatos, erős, magyar polgári Magyarország lehetséges itt, vagy semmi.Ha ezt nincs erőnk megcsinálni, hajtsuk járomba a nyakunkat, s ne nevezzük magunkat nemzetnek és országnak. Vegyük föl a sokkal megilletőbb „mágnások és püspökök uradalma” címet, s változtassuk meg az időszámítást is, mert nincs jogunk hinni és írni, hogy a XX-ik században élünk.
Mindez 111 évvel ezelőtt. De lépjünk tovább. 1933-ban jelent meg végső formában a Rokonok, Móricz talán legnagyobb regénye. Amely hazánkat így nevezi: „Magyarország a rokonok és panamák lápvilága”. Érdemes ebből is idézni pár sort.
Kopjáss a fővárosba megy az alispánnal, és megütődik, mikor azt látja, hogy a miniszter előterjesztését mindössze 17 képviselő hallgatja a parlamentben. Az alispán fölvilágosítja, hogy a képviselőnek más dolga van. El kell intéznie sokat.
Minden képviselőnek tele van a zsebe elintézendő dolgokkal… A földbirtokosoknak sem rossz, mert olyan dolgokat tudnak megszerezni, amihez közönséges ember nem jut hozzá.
– No de, méltóságos uram, nem az ország érdekében van a Ház?
– A kormány dolgozik. Mindent készen kap a Ház, csak meg kell szavazni.
– Bizony az nagy munka lehet – mondta ő kissé álnokul és kissé megalázkodva… Félt, hogy az alispánnak rossz véleménye ne támadjon felőle…
…Itt senki nem ért alapjában semmihez. Itt az a baj, hogy mindenki olyan helyen áll, ahova nem készült. S aki ért valamihez, az sehol sincs….Magyarországon még nem volt választás. Itt minden képviselő társadalmi érdemei, kormányszolgálatai jutalmául kapja a képviselőséget. A megbízhatóság, nem a hozzáértés a fontos. A rokoni kapcsolat a legbiztosabb ismérve a megbízhatóságnak. S minél kevésbé ért valaki magához a politikai tudományhoz, annál megbízhatóbb. Itt szavazógépek kellenek. Itt az állampolgároknak sosem volt joguk…
Ismerős valahonnan a kép?
„Gondoljátok meg, proletárok!”
Vadász
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.