NEHAZUGGY

Rejtegetett, titkosított piszkosságok

Tóth Ilona | 2019. Július 15, Hétfő | 20:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,347,201 forint, még hiányzik 1,652,799 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó éjszakát kívánok! Mindenkinek.

Jaj, nagyon jót hallottam tegnap este a királyi kakukk rádióban. Fiatal, tehetséges sportolóval beszélgetett a riporter, elég szimpatikus volt a srác, akinek természetesen nagy álmai vannak – világbajnokság, olimpia. Kívánta a riporter, hogy sikerüljön neki, mire a fiatalember: – Hátha Isten segít, akkor úgy lesz. A kérdező válasza: – Ahhoz elsősorban te kellesz és az edződ. Meg is lepődött az ifjú, és csak annyit dadogott: – I-i-igen.

És ha már királyi kakukk és sport. Rájöttem, hogy nem érdemes élőben hallgatni vagy csak úgy háttérzajnak elviselni a mérkőzések közvetítését. Így jártam a Győr és a Veszprém kéziseivel a BL-döntőben; de bajnoki focimeccsekkel is. Az történik, hogy fogalmam sincs, ki támad, ki védekezik, ki lő gólt, kit állítanak ki, jóformán semmiről. Ez pedig azért van így, mert ezekben a csapatokban, magyar klubokban nincsenek vagy csak alig-alig magyar játékosok. Nem az a kedvenc szórakozásom, hogy megtanuljam a játékosok nevét, fújjam az eszemből, mint Pistike a vásári lufit. Így aztán nem tudom, hogy a csicsek, szkyk meg a franc tudja kik, melyik csapatot erősítik vagy gyengítik: a mieinket vagy az ellenfelét. Én még leragadtam például a Géczi, Bálint, Rab, Juhász, Nyilasi, Mucha, Ebedli… Fradinál.

Meg aztán ez úgy van a kakukk közpénz rádióban, hogy a szpíkerek is megbolondulnak: amikor a győri lányok megnyerték a Bajnokok Ligáját, akkor óriási magyar siker – alig magyar játékosokkal – született. Amikor a veszprémi fiúknak nem sikerült az idén sem, akkor „csak három magyar játékos volt a csapatban”. Jelentem, ezek a klubok magyarok, de a játékosok kilencven százaléka külföldi; sőt a Siófok EHF-kupát nyert kézilabdázói között egyetlen magyar játékos sincs. Jó lenne már rendet tenni a fejekben, mert maguknak csinálták Orbánék a teljes káoszt: ha győzelem, akkor magyarok; ha vereség, akkor külföldi játékosok.

Nem lenne semmi bajom a fizetett zsoldosokkal, ha nem a mi pénzünket zabálnák fel jól tartott luxusukban, mert nem az állam dolga iszonyatosan sok milliárddal tömni a klubokat. Mert mi sportnemzet is vagyunk, mint tudjuk. Egy nagy túrót, mi Orbán mániájának kiszolgálói vagyunk. Úgy gondolom, ha mi valóban sportnemzet is lennénk, akkor nem utáltatnák meg a kisgyerekekkel a mozgást a mindennapi testnevelés ugribugrin. Erre sincsenek felkészülve az intézmények, mert osztályteremben, folyosón, sáros udvaron annyira kívánják a gyerekek a futkosást meg a bukfencet, mint jegesmedve a lólengést.

Hoppá! Valami nagyon nagy disznóság történt. Mégsem tudjuk meg.

Egyöntetűen elítélték az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjai hétfői zárt ülésükön a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban történt erőszakos cselekményt. Az ülést Varga-Damm Andrea, a testület jobbikos alelnöke kezdeményezte.

Megírtuk mi is, hogy májusban szexuális bántalmazás történt a debreceni honvéd-középiskola kollégiumában. Az információk arról szóltak, hogy egy 9. évfolyamos fiatalt 10. évfolyamos társai lekötöztek és védekezésre képtelen állapotban megerőszakoltak. Ám ez csak azután derült ki, hogy a hvg nyilvánosságra hozta. Addig sumákolt az iskola vezetése és a Honvédelmi Minisztérium is. Sokkal többet ma sem tudunk, mert Kósa Lajos kezdeményezésére zárt ülésen tárgyalták a történteket – az érintett fiatalkorúak személyiségi jogaira valamint a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva. Sőt, tíz évre titkosították is.

Azért hadd jegyezzem meg, egyáltalán nem érdekel Kósa dumája arról, hogy a honvéd katonai szakközépiskolába járó diákok nem katonák, nincsenek hadrendben, a Honvédelmi Minisztérium csak fenntartója az iskolának. Fiatalok, diákok, és cseppet sem azt kívánnám, hogy belevájkáljanak részletesen abba, hogyan és hol, miként történt a brutalitás. Ám rohadt finnyásak lettek hirtelen, hiszen úgy csinálnak, mintha ebben az országban még soha nem hurcoltak volna meg bűnös fiatalokat – a legapróbb részletekig képes (volt) erre a bulvársajtó és az igazságszolgáltatás is.

Mégis az iskola vezetése a legundorítóbb, hogy hallgattak, mint szar a gazban. Hiába mosta magát a bizottsági ülésen az igazgató: fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy hasonló események ne forduljanak elő, meg az elkövető diákokat elbocsátották, a HM feljelentést tett a rendőrségen. Utólag és kényszerből, miután kitudódott az ügy.

Mert Varga-Damm Andrea megerősítette, hogy igaz, ami a hvg.hu cikkében megjelent. Hát akkor? A szocialista Harangozó Tamásnak miért volt olyan „érzése”, hogy megpróbálták eltussolni az ügyet. Hát akkor? A DK-s Vadai Ágnes azt emelte ki, különleges egyetértés alakult ki a bizottságban arról, hogy semmilyen erőszak nem tűrhető el. A konkrét ügyről azt mondta, nem egyszerű egyedi esetről van szó. Hoppá! Hát akkor? Mi a nem egyszerű, mi titkolni való van benne? Pláne tíz évre.

Valami nagyon nem stimmel ebben az ügyben. Ha az én gyerekem járna abba az iskolába – ami nem fordulna elő -, szülőként rájuk dönteném az asztalt, és a büdös életbe nem bíznék többet a vezetésben, ezért azonnal elhoznám onnan a gyereket.

Köszönhetnék maguknak ezt titkos piszkos ügyet. Sajnálom, rettenetesen rossz időkre emlékeztet ez a legfelsőbb szinten is rejtegetett eset. Ez itten és most, Orbánisztán.

Az önök véleménye

Miután kinyírták az általuk létrehozott Erzsébet-utalványosdit, abból már értelemszerűen nincs pénz. Marad tehát az „egyéb forrás”, potom 13,5 MRD meg ennyire elég. Akkor is perkálni kell érte, ha semmi nincs ott, plusz még őriztetni is. Meg ennek-annak utalgatni az alkotmányos költségeket, hajjaj. Még kevésnek is tűnik, gyűjtést kéne szervezni a számukra. (zsoltix)

Megfogadtam, kevesebbet beszélek, de ezt nem tudom szavak nélkül hagyni. Ó, de aranyosak! Az ujgurok úgy tudom tényleg rokonnép, de a magyar kormány csak a trianoni határokon túliakat tömködi mint a libát, ja, és az etiópokat, vietnamiakat és „hasonló rokonnépeket,” ugye? Nagyon kilóg az érdekekek és az üzleti mwgfontoltság lólába. (anima)

Hümm. Elsőre kitört belőlem a marketingbullshittel megtelt szenyamagyar lélek. A kulcszavak, újságíró kérésére, reklámérték. Viszont köszönöm a cikket, mert a srác – a honi körülményeket figyelembe véve – valóban hős. És ez nem ugrott volna be csak úgy. Mert jelen esetben a „rendes” viselkedés, vagyis nagylelkűnek lenni nem ildomos hivalkodva, nem érvényes. Itt a felvállalás volt a leghelyesebb. Huhh, de hülye világban élünk. (Attila)

Valóban szerencse, hogy ilyen ügyintézők is vannak. A múltkor bementem az OTP-be adategyeztetésre. Előtte 2 éve jártam ott. Még arra is emlékezett a hölgy, hogy akkor milyen ügyet intéztem. Majdnem locsolni kellett a döbbenettől! (Mariann)

„Nem tudhatom másnak e tájék mit jelent” – tartok tőle hogy a romániaiaknak is mást meg nekünk is mást. Vagyis óriási kulturális különbség áll fenn a magyarok és a magyarnak mondott határon túliak között. Épp ezért baromi nagy hazugság hogy „egy a tábor”, mert nem az Sőt. Ez a tábor a legalkalmasabb arra, hogy a kultúrák közé éket verjen, és egyre távolítsa egymástól azokat. Persze a hatalomért bármit… (Pal)

Így írtunk mi

Megcsóválják a fejüket és visszarúgják az európaiság, a jogállamiság és a demokrácia ürülékét az ágy alá

Jöjjön el a mi országunk, sok millió Kristófé

Már csak egy nyomorult lépésre vagyunk a fizikai agressziótól

Nincs a munkaköri leírásaikban, nem fűződik hozzá érdekük, pusztán emberként viselkednek /Luca ajtaja

Orbán csicskái

A nemzeti összetartozás tudata és Bálványos

Mit ér az emlék?

Milyen tetves nemzeti önbecsülés?

Július

Vagy együtt, vagy sehogy

A jó jelölt

A nap kommentje:

Az én fair play díjam Kristófé. Ez a cselekedete egy hatalmas ritkaság. Ebben benne van a nagylelküség és szeretet. Ismeretlenül is csak olyan jó dolgokat kívánok neki, amilyet ő tett. (Transzporter)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!