November 13,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Papának, szeretettel

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,380,926 forint, még hiányzik 1,619,074 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kedves Nagypapa! Tudom, hogy meg fogsz lepődni, amiért levelet írok neked, ahelyett, hogy felhívnálak telefonon, de tudod, itt nyaralok a nosztalgia szakkör táborában, ahová azért küldtek anyuék, mert apu főnökének a fiai is itt vannak, meg különben is egész évben azért fizették a szakkört, hogy nyáron elvigyenek nyaralni. Azért neked írok, mert a nagyinak úgysincs ideje olvasni, mert biztos a lekvárt főzi be, mert te csak bioételeket eszel, meg így legalább 30 forintot spóroltok.

Szóval azért írok, nagypapa, mert itt a táborban azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk egy érdekes levelet, és nem használhatunk számítógépet, viszont érdekesnek kell lennie. Akkor elmesélem neked, hogy nekem mi volt érdekes. Először is szépen kérlek, ne veszekedj a nagyival, amiért felengedett a padlásra, pedig megtiltottad nekem, a nagyinak meg megtiltottad, hogy odaadja annak a nagy ládának a kulcsát. Csak tudod, esett az eső és unatkoztam. Találtam egy csomó érdekes képet meg papírt abban a ládában, de a nagyi azt mondta, ne áruljam el neked, mert te megígértetted vele, hogy eltüzeli őket, de ő nem tüzelte el. Ezeket csak azért írom le, mert azt tanítottad, meg a nosztalgiaszakkörben is azt tanultuk, hogy nem szabad hazudni.

Szóval abban a ládában találtam rólad egy csomó képet, igaz, hogy már eléggé megkoptak a színei, de olyan aranyos kisfiú voltál, olyan jól állt neked a kék meg a piros nyakkendő. És volt ott két kis könyv, valami hat pont, meg tizenkét pont. Kicsit fura dolgokról van bennük szó, de nem nevettem, megkérdeztem a nagyitól, hogy mit jelentenek.

Aztán egy másik dobozban egy másik kis könyvet találtam, tele volt bélyegekkel, meg volt mellette egy pár fénykép, ahol valamilyen jutalmat vagy mit veszel át egy bácsitól, meg kapsz egy szép kitűzőt is a kabátodra. Hol van az a szép piros csillag? Úgy szeretném, ha nekem adnád, ha már te nem hordod! A nagyi azt mondta, hogy akkor vetted le, amikor valami szavazáson voltál, ahol egy bácsi rád szólt, hogy vagy leveszed, vagy lecsuknak. Hova akartak csukni? De a nagyi azt mondta, nem bántad, hogy levetted, mert kaptál utána egy csomó pénzt, amikor összebarátkoztál egy fontos bácsival, akivel még a mozgalomból ismertétek egymást. Nagypapa, mi az a mozgalom? A nagyi nem tudta elmagyarázni, csak annyit mondott, hogy nagyon sokat dolgoztál a mozgalomban. Akkor az egy munkahely volt? Miért nem beszéltél róla soha? Tudom, hogy sok a dolgod, most is kiküldetésben vagy valamilyen parlamentben, amiről a nagyi megint csak nem sokat tudott mondani, mert ő meg állandóan otthon van és befőz. Papa, ez a parlament is olyan munkahely, mint a mozgalom? A Pityu nagypapája miért nem dolgozik a parlamentben pedig ő is veled dolgozott a mozgalomban?

Szóval ha hazajössz meg én is hazamegyek a táborból, ugye mesélsz nekem? Mert nekem soha senki nem mond semmit. Apu is csak leszidott, mikor megmutattam neki a dobozokat, azt mondta a nagyira, hogy az a vén (csúnya szó) miért nem dobta már ki ezt a sok (csúnya szó) ami majd egyszer bajt hoz ránk, főleg az ő pizsi vagy pozsi vagy pozíciójában. De anya megvédte a nagyit, hiszen az ő anyukája, és eldugta a dobozokat, mielőtt az apu kidobta volna.

Szóval, nagypapa, sok mindenről kell beszélgetnünk. Ugye rám érsz majd? Mert sok mindent nem értek. És ugye, nem fogsz hazudni? Én is elárultam, hogy a nagyi, de tudod. Addig is sok puszit küldök neked, vigyázz magadra ott Brukszellesben. Most megyek, mert tűzgyújtó foglalkozás lesz ebéd után. Csókol kis unokád: Bendegúz, vagyis Öcsi, ahogy te szoktál szólítani.

Sági Zsuzsanna

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.