Erkölcstelen, hatalomfüggő, a Fidesz-közpénzből gazdagodó emberek ne írjanak magatartási kódexet. Mert ebben a kurva országban (bocs’ a lopásért, Gyurcsány) a vezetők egyik fele semmire sem képes, a másik fele azonban mindenre. Utóbbiak hathatós hatalomba bugyolálásával a semmire sem képesekből csinálnak valakiket, aminek mi isszuk a levét.
Kövér László házmesternek a túlóratörvény szavazásakor tovább szakadt a bajuszkötője. Tudják, amikor az ellenzék politikusai elállták az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőt, majd síppal, dobbal, szirénákkal zavarták meg az ülést.
Abban a parlamentben, amiben már csak csúfolni lehet a demokráciát, mert akkora taslit kapott a parlamentarizmus a Fidesztől, amekkorát hülye apa ad az ugráló gyerekének. Nem kell szépíteni, egy pártra (Semjénék ugyanazok és nem is párt, csak alakulat) süllyedt a törvénykezési munka. És akkor Kövér mester játssza az agyát, meg kell büntetni a neki renitenseket, legalább fájjon nekik – fizessenek egy havi tiszteletdíjnyi summát. Kinek? Ki teszi el?
Az eszébe sem jut ennek a hideg szítta eszű embernek, hogy a háromnegyed országgal szórakoznak az ő képviselőik. Így aztán Kövér fegyelmez, fegyelmez; sőt, szigorítva akar fegyelmezni. Ennyire futja tehetségéből. Ahhoz pedig gyáva, hogy konkrétumokat mondjon. Megteszi neki, nekik, a Századvég pénzzel kibélelt, nem független, a hatalom mézes-mázos madzagával összekötött agytröszt. Tessék már nekem megmondani, mi a lepke szellentés köze van a Századvégnek a parlamenti képviselők jogainak korlátozásához?
Az EP-képviselőkre vonatkozó résznél például megemlítik, hogy „az úgynevezett Sargentini-jelentést több magyar ellenzéki EP-képviselő is megszavazta, amely aktussal a magyar emberek markáns többsége szerint elárulták a hazájukat”. Az én markáns, hazaáruló magyar ember véleményem, hogy ezek úgy be vannak szar(gentinizve)va Európától, hogy évekig maszatosak maradnak – kívül is, belül is.
Azt is javasolják, hogy kerüljön bele az etikai kódexbe az, hogy a képviselők ne akadályozzák az államot abban, hogy megvédje határait. Vagy: nem végezhetnek kémtevékenységet, nem kérhetnek ki nemzetbiztonsági szempontból fontos titkos dokumentumokat. De a képviselők által elkövetett terrorcselekmények is előkerülnek.
Hol etikai kérdések ezek? Keverik a szezont a fazonnal. Ha a Századvég a demokrácia őrzője lenne, mondjuk, beleírhatná a javaslatba:
Ne az adófizetők pénzéből gazdagodjon az Orbán-klán.
Ajándékként ne vadászgasson a Semjén, ne röpcsizzen kormányközeli üzletemberek gépén a miniszterelnök, ne utazgasson luxus szállodákba se Lázár, se Kósa, se senki.
Ne születhessenek egy nap alatt törvények, társadalmi egyeztetések nélkül. A képviselő éjszaka megálmodott törvényjavaslatából estére csak a saját kisszobájában legyen valóság.
Az álságos alaptörvényükben a képviselőknek hazudni tilos.
Ne jusson egyetlen képviselő édes jó anyjának, lányának, fiának, vejének, feleségének, sógorának és az egész szentnek nem nevezhető családjának uniós pénz sem.
A képviselők, a közjogi méltóságok, élükön Orbánnal, kötelezően végezzenek tanfolyamot arról, mi a jogállam, a demokrácia. Vizsga egy független nemzetközi bizottság előtt. Aki átmegy, annak nincs több kérdésem.
Ennyit a párt központjából kocsányon lógó Századvég ínyenceinek. Addig rágják ők is Orbán leghitványabb mócsingjait is, amíg csak ő főz.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.