Szép jó estét mindenkinek! A mai nappal érvénybe lépett a bevándorlási különadó, melytől a kormány minden más mellett nem kevés pénzt remél. Ezt a 25%-os adót azon civil szervezeteknek kell befizetniük, amelyek segítik és/vagy szervezik a bevándorlást. A valóságban persze leginkább azoktól várják a különadó befizetését, akik valamilyen módon kötődnek Soros Györgyhöz, a kormány ellenségéhez. Orbánék nem titkolt célja tönkretenni az Amnesty Internationalt, valamint a Magyar Helsinki Bizottságot, mely sok esetben tört borsot a kormány orra alá. Egyszerűen megelégelték, hogy ezek a szervezetek nem adták fel a harcot és több esetben is szóvá tették a menekülteket érintő jogtiprásokat, akár a magyar bíróságok előtt, akár Strasbourgban.
A Migration Aid befejezte civil tevékenységét és ezentúl pártként próbál harcolni a menekültek jogaiért. Úgy vélik, ezzel mentességet élveznek, az egyébként szinte biztosan a végzetüket jelentő különadó befizetése alól. A kormánytévének nyilatkozó egyik szakértő szerint azonban ez nem igaz, ugyanis semelyik párt sem valósíthat meg bűncselekményt, márpedig szerintük a párttá alakuló Migration Aid tevékenysége vállaltan a bevándorlás segítésére irányul. Hamarosan kiderül, kinek van igaza.
A Magyar Idők nevű pártújságban egy csodálatos interjú jelent meg Boross Péter egykori miniszterelnökkel, aki szerint szükség volt a (sokadik) fideszes kétharmadra, hiszen ezáltal végre eljöhetett a várva várt rendszerváltás Magyarországon. Lássuk, mit mondott pontosan ez a nagyszerű ember:
Óriási a jelentősége, hogy ilyen stabil a Fidesz–KDNP-koalíció együttműködése. Meg kell nézni, hogy Németországban és másutt milyen összevissza tekergő politizálást eredményez, amikor kényszeralkuk jönnek létre, mert nincs szilárd többsége a kormánynak. A magyar kormány nem fogadtathatta volna el az új alkotmányt, egy sor fontos törvénymódosítást, és nem vezényelhette volna le a gazdasági felemelkedést, ha nincs meg a széles körű felhatalmazásból fakadó nagy többsége az Országgyűlésben. Ettől nem szabad, hogy a veszélyérzetünk kikapcsoljon, mert még mindig irtózatos erőfölényben van a világon a gátlástalan politikai elvtelenséget és immár aberrációkat is felvonultató ellenoldal.
Ez mennyire így van kedves Péter. Ha nincs Fidesz kétharmad, akkor nem írják át körülbelül 46 alkalommal a gránit szilárdságú alkotmányt és nem hoznak egy sor olyan törvényt sem, mely törvények simán alkotmányellenesek lennének, ha nem fércelik hozzá az alkotmányt. Valahogy tudtunk volna ezek nélkül is élni. A gazdasági felemelkedésnek – már ha létezik ilyen egyébként – a Fidesz kétharmadhoz kb. annyi köze van, mint Mari néninek az angol királyi pár magánéletéhez. Ugyanis nem a kormány volt az, amelyik több ezer milliárd forintot pumpált a magyar gazdaságba, hanem a gaz, mocsok Európai Unió. Bár ha így haladunk és az EU egyszer csak fogja magát és kivet minket magából, akkor talán valóban lehetősége lesz a fantasztikus Orbán-kormánynak arra, hogy megmutassa micsoda gazdasági csodára képes saját erőből. Szerencsére Boross itt nem állt le, volt még mondanivalója bőven:
Sok munka lesz azonban azzal, hogy a médiumoknak a migrációhoz, a fennálló abnormális viszonyokhoz való hozzászoktatásra irányuló kampányát semlegesítsék a fejlődéspárti jobboldali erők.
Fejlődéspárti jobboldali erők, én is pont ezekre a szavakra gondolok, amikor az Orbán-kormány az eszembe ötlik. Pártolják is ők a fejlődést, leginkább Ráhelke és Tiborcz fejlődését, de azt nagyon. Lássuk még mi szépet és okosat mondott egykori miniszterelnökünk:
Sokat beszélnek arról, hogy a fiatalok elvándorolnak külföldre. Ez nem igaz, ám kétségtelenül sokkal több lehetne a visszacsábítás. Meg kellene mondani nekik: a külföldi egyetemek túlnyomó részben sokkal kevesebbet nyújtanak tudásban, mint a hazaiak.
Ez igen, kedves Péter. A fiatalok tehát nem vándroloknak el külföldre. Például én sem vándoroltam el Magyarországról, csak épp nem otthon vagyok. Vannak ezzel még így egy pár százezren Londontól Berlinig. Most, hogy így mondod, Péter, valóban, külföldön sokkal kevesebbet nyújtanak az egyetemek mint csodás országunkban Magyarországon. Azon listák is, melyek szerint a hazai egyetemek egyike sincs még a legjobb 500 között sem – ellentétben szinte bármely más EU-s országéval – mind hazudnak. Soros György és a mocskos liberálisok műve mind. Na de most, hogy az egykori miniszterelnök úr lerántotta a leplet a világméretű hazugságról, magyarok százezrei fognak visszatérni szeretett hazájukba. Akik pedig eddig a kivándorláson gondolkodtak, azok mind a maradás mellett fognak dönteni. Köszönjük, Boross úr!
Vannak azonban még olyanok idehaza, akiket nem tesz ilyen boldoggá az Orbánék által létrehozott rendszerváltás. Az MKKP elnöke, Kovács Gergely interjút adott a Népszavának, amelyben megszokott komolytalansága helyett már-már komolyan válaszolt a riporter kérdéseire. Kovács elmondta, hogy céljuk nem az, hogy azonnal megsemmisítő csapást mérjenek a Fideszre, hanem megpróbálják kicsiben megmutatni, mire lehet képes a változás. Mint elmondta, egyik céljuk, hogy az önkormányzati választásokon szeretnének legalább egy kisebb, pár ezres községben nyerni, és abból egyfajta mintatelepülést csinálni. Kis lépésekkel kívánnak tenni valamit a hatalom nyomása ellen, ami talán egy idő után eredményt hozhat.
Én próbálom magunkat a helyünkön kezelni. Nekem az mindig furcsa, mikor egy néhány százalékos párt követeli, hogy mi legyen az egészségüggyel, az oktatással. Fontos, hogy elmondhassa, de lássuk be, igazából mindegy, hogy mit gondol, úgyse tudja megvalósítani. Mi se tudjuk megváltoztatni az oktatást. Annyit tudunk tenni, amit most is, hogy indítunk egy csomó ingyenes tanfolyamot, hogy a szegények is megtanulhassanak, mondjuk, angolul. És nem tudjuk az egészségügy helyzetét se megoldani, de ha odafújunk néhány Orbánt a János Kórházra, akkor apránként talán kifestik a falait. Mi a cselekvésben hiszünk: ha nem csak beszélsz, de csinálsz is valamit, az megmarad akkor is, ha elveszted a választást.
Lehetne persze vitatkozni Kovács kijelentésével, azonban az tény, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban a viccpártként indult MKKP több hasznos dolgot tett, mint az ellenzékinek csúfolt pártok összesen. Ez pedig tökéletesen megmutatja, hogy milyen helyzetben van az ellenzék Magyarországon. Ezzel együtt van remény, mint azt Kovács kifejtette az interjú végén:
Addig mi lesz? – Addig egy kis türelmet kérünk mindenkitől. Három és fél év múlva lesz választás, mi akkor fogjuk leváltani őket.
És ha reálisan nézzük? – Jogos, reálisan nézve egy kicsit több. Ha jól számolom, három év és hét hónap.
Az pedig, hogy erre mennyire nagy szükség van, az alábbi poszt ad választ.
Ha nem szeretnénk, hogy a kép valósággá váljon, akkor bizony tenni kell valamit, méghozzá sürgősen.
Lássuk mai cikkeinket:
Abszolút felesleges úgy tenni, mintha rendszert váltottak volna
Tetszik érteni miért jó nekünk, hogy ide nem jönnek gazdasági migránsok?
Nekik könnyű. Több diktatúrát túléltek már, immunisak. De nekem ez az első
Kultúrházmesterek az elmegyógyintézetben
A nap kommentje Andreától:
Terülnek szét mint a takony, terjednek, gusztustalanul, megállíthatlanul ragadnak mindenre és mindenkire. Borzalmas a tehetetlenségünk is!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.