– Szanyi Tibor magához akarja ragadni a hatalmat a baloldalon. Azt tervezi, hogy ő lesz az MSZP vezetője, ennek érdekében nem riad vissza semmitől. Akár még Gyurcsány Ferenccel is egyezséget köt, persze titokban. Sőt, nem csak az MSZP-t, hanem az összes ellenzéki pártot is ő akarja vezetni a jövőben, erről már alá is írt egy titkos megállapodást Orbán Viktorral.
– Közben az is bizonyossá vált, hogy Soros György is bejelentkezett az ellenzék vezetésére, de még nem sikerült elérnie a célját, mégpedig azért nem, mert a fia is magyar ellenzéki vezér akar lenni és ez súlyos családi konfliktushoz vezetett.
– Papp Réka Kinga kiáll a többnejűség és ezzel párhuzamosan a többférjűség mellett. Szerinte teljesen rendben van, ha egy gyermeknek nyolc anyja és legalább hat apja van, ez az egészséges lelkiséghez vezető út, amit egy normális, mai gondolkodású ember gond nélkül belát, elfogad és magáévá tesz.
És itt fejeztem be a baromságokat. A fent leírtakból egyetlen árva szó sem igaz, bocsánatot kérek mindazoktól, akik szerepelnek a szövegben és kijelentem, hogy az én agyam szüleménye minden egyes mondat. Mentségemül szolgáljon, hogy nem öncélúan teszem, hanem kutatási céllal.
Arra vagyok kíváncsi, hogy hány olvasó fog eljutni a szövegben idáig (azt már nem merem feszegetni, hogy hányan lesznek, akik meg is értik, hogy miről makogok) és hányan fognak csupán a cím alapján kommentelni. Vagy egyenesen csak a címlapkép alapján. Nem mai hascsikarásom, hogy sokan szemmel láthatólag tényleg csak a cím, esetleg a fotó alapján érzik fontosnak, hogy megosszák a véleményüket másokkal. Ami remek, de mi a jó büdös francról van véleményük ilyenkor? Ha nincs idejük elolvasni egy cikket – legalább átfutni -, akkor hogyan szakítanak időt a komment megírására? És főleg miért? És most jön a slusszpoén: olyan is van, aki – bevallottan, ő maga írja le – egy ilyen komment alapján minősíti az általa nem is olvasott cikket és ezt a tényt szintén fontosnak érzi megosztani a társadalom azon felével, amelyik arra jár. A csúcs: az adott cikket el sem olvasva, egy másik (a kedves olvasó véleménye szerint azonos tartalmú, más portálon megjelent cikkhez, más olvasó által fűzött) kommentet bemásoló cukorborsó.
A pofám leszakad. Komolyan.
Nem kötelező olvasni. Tényleg. Igaz, hogy ártani senkinek sem árt, ha olvas. Kezdésnek azonban célszerű lenne például Fekete Istvánt, Gárdonyit és hasonlókat bogarászni. A magyar nyelv gyönyörű, gazdag, ízes, illatos, színpompás. Ezektől a szerzőktől ezt meg lehet tanulni. Aztán már bele lehet szabadulni a teljes magyar és nemzetközi irodalomba, lehet élvezni, habzsolni, kiválogatni a kedvenceket. Bátran lehet olvasni Harry Pottert is, Rejtőt is, Kinget is. Bármit. Minden jó, csak minden más. A szart hamar el tudjuk különíteni, ha van egy alap hozzá. Aki már elolvasott 30-40 könyvet, nagy valószínűséggel nem rokkan bele egy 4-500 szavas cikk olvasásába és értelmezésébe sem.
Értő olvasás elsajátításához nem megfelelő sem a Szalonna, sem más internetes portál. Teljesen mindegy, milyen tartalmú, milyen beállítottságú, vagy milyen színvonalú. Tessék könyveket olvasni! Sokat. Szerelmes regény is jó, krimi is, horror is, mese is, bármi jó.
Innen kezdődik. Vagyis innen kellene kezdődnie. Hogy elolvasom, értem, amit olvastam, arról alkotok véleményt, amiről tudom, hogy micsoda. Legalább nagy vonalakban. Az nem baj, ha más a véleményem részben, vagy egészben. Az a baj, ha azért van véleményem, mert le akarom írni, hogy mi a véleményem, ugyanis attól élvezek el, ha a zinterneten látom leírva a véleményemet, amitől okosabbnak, többnek érzem magam.
Tudom, hogy most többen halálosan meg fognak sértődni, de annyi baj legyen. Sértődjenek. Nem túl nagy veszteség senkinek, ha kevesebben, de értőn olvassák a portált. Az viszont nagy bosszúság (nekem legalábbis feltétlenül), ha fogalmatlan és még néhány sort elolvasni is lusta illetők fossák teli a cikkek alját csak azért, hogy leírva láthassák a saját, semmivel össze nem függő ostobaságaikat.
Szóval olvasásra fel! Igaz, hogy aki idáig eljutott a cikkben, annak nem kell mondani, aki meg nem jutott el idáig, az most is éppen a véleményét pötyögi bele a nagy magyar éterbe arról, hogy mekkora barom a Szanyi, Papp Réka Kinga, vagy éppen szerénytelen személyem. Na, róluk beszéltem idáig. Puszika.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.