Talán van, aki még emlékszik, hogy a választás előtt nem egyszer mondtuk: bármi is történik nyolcadikán, biztosan romlani fog a helyzet. Az a rohadtul rossz hírem van, hogy igazunk lett. A helyzet már most is szar és folyamatosan romlik. Sokan csomagolnak, sokan fontolgatják az ország elhagyását. Ennek hatásai hamarosan érződni fognak, bár tartok tőle, hogy szinte fel sem fog tűnni, hogy még az eddiginél is nehezebb szakembert találni, a kórházban még kevesebb ápoló és orvos igyekszik ellátni a betegeket, némely városban már alig találni könyvesboltot, éttermet. Megszoktuk, most csak egy kicsit rosszabb, mint tegnap volt, holnap csak egy kicsit lesz rosszabb, mint ma. Ki lehet bírni, mert az ember úgy van kitalálva, hogy nagyon sok mindent kibír.
A törvénygyárban hamarosan befűtik a kazánokat és egészen biztos, hogy a még meglévő demokrácia utolsó morzsáit is felzabálják a szorgos hangyák és csótányok. A Magyar Nemzet beszántása nem sokat váratott magára, bár ezt szépreményű Simicska Lajos a két kezével döngölte a földbe, nem kellett hozzá valami agyafúrt kormányhatározat. Most még van egy kis sírdogálás ezen az oldalon, harsány, gúnyos röhögés a másik oldalon (egészen döbbenetes, ahogy a propagandisták ünneplik a lap megszűnését), aztán majd csend lesz megint.
Azt olvastam, hogy a bezárt lap munkatársai közösségi finanszírozású portálként próbálnak meg működtetni valami hasonlót, mint amilyen az mno volt. Remélem, sikerrel járnak, bár a csodákban már elég régen nem hiszek. A Fidesz a világon mindent meg fog tenni, hogy a még talpon lévő néhány – nem propaganda – oldalt ellehetetlenítse. Hiszen még most is ott tartanak, hogy az online médiában ellenzéki túlsúly van. Bevallom, ezt sokáig nem tudtam értelmezni, hiszen nincs, régóta sokkal több fideszes portál van, mint nem-fideszes. A napokban kiderült, mire is gondolnak. Konkrétan arra, hogy magasabb a független portálokon a kattintásszám, mint a pártpropagandista portálokon. Tehát hiába vannak számban kevesebben, több az olvasó. Márpedig ez tarthatatlan. Fideszék szerint. Pedig ők aztán mindent megtettek, hogy ne így legyen.
Amit nem tudtak erőből bezárni, azt felvásárolták. Mint például az Origót, ahol szériában jönnek ki a szerző nélküli termékek. Most éppen – két gyilkosmigránsozás között – ilyesmiket olvashatunk ott:
39 embert rúgott ki Simicska Lajos párttelevíziójából, a Hír TV-ből. A Jobbikot tulajdonló oligarcha a múlt héten felszámolta a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót. A tévéjét egyelőre nem zárja be, de alig lesznek műsorok. Amit nehéz megmagyarázni: Kálmán Olgát még mindig tartja. Kálmán Olga rekordfizetéséből 10-15, becsületesen dolgozó technikai munkatárs tudna hazavinni pénzt a családjához, ha ők maradhattak volna a bukott riporternő helyett, akinek műsorát botrányosan kevesen nézik. De nem akarunk demagógok lenni, hiszen magáncégével azt csinál a részeges oligarcha, amit akar. (origo.hu)
Ez a szép jövő, hamarosan már csak ilyen objektív tájékoztatást fog kapni mindenki a kávéja mellé. Amelyik portál szponzor nélkül működik (és tudtommal a 444.hu és az Index kivételével ez a helyzet), az reklámbevételre csak nagyon módjával tud szert tenni. Állami hirdetést nem kap, hiszen abból tartják fent a fideszpropagandát. Nem állami, de az országban működő vállalkozás sem fog ott hirdetni. Nem tilos ugyan, de nem is javasolt, már ha az illető vállalkozás nem szeretné, hogy hetente megtalálja valamelyik állami hivatal, ellenőrzés céljából és még esetleg megbízáshoz, munkához is szeretne jutni időnként. A kattintás-alapú reklámokból sokmilliós olvasottság mellett tud egy szabad szemmel is látható bevétel összejönni, ilyen látogatottsághoz rengeteg emberrel működtetett bulvároldal kell, percenként friss szenzációval. Miután a politikával foglalkozó portálok ezt nem tudják produkálni, esélytelen, hogy akár csak a szerverbérletre való összecsorogjon.
Nem először írom le, de lehetséges, hogy utoljára. Ezeknek a lapoknak és portáloknak semmi más lehetőségük nincs, mint az, hogy az olvasókra támaszkodjanak. Ennek viszont nincs kialakult kultúrája. Miközben az mindenki számára természetes, hogy az újságosnál kifizeti a kedvenc lapját és csak akkor kapja kézbe, a támogatást kérő portálok esetében sokan húzzák a szájukat – már megint koldulnak -, vagy el sem jut a tudatukig, hogy ő ugyan ingyen olvassa az adott portált, de annak előállítása, tartalommal való megtöltése, a technikai háttér biztosítás nincs ingyen. Az olvasók fizetési hajlandósága pedig egészen drámai. Elég csak annyit mondanom, hogy ha a stabil olvasótáborunk 4 (négy) százaléka venné a fáradságot és havi 1000 forintot szánna a portál támogatására, akkor gond nélkül tudnánk működni, fejleszteni, néhány embernek munkát adni. De nem tudunk. Jó esetben kifizetjük és befizetjük a működés költségeit, de egy bedöglött laptop már súlyos problémát jelent. Pedig nem vagyunk százan, se ötvenen, mindent magunk végzünk, amire normál esetben külön ember van és a szerkesztőség fele sem kap fizetést, mondhatni, hobbiból csinálja, mert egyszerűen nem jut.
És mi nem vagyunk hírportál, ahol a mi költségeink sokszorosa is csak az alapszintű működéshez elég, vagy ahhoz sem. Szerintem nagyon gyorsan tisztulni fog a kép. Ha az olvasók megértik, hogy a kedvenc portáljukért éppen úgy fizetni kell, mint az újságosnál a kedvenc lapjukért és ez nem egyszeri felbuzdulás lesz, hanem kialakult rendszer, akkor van esélye a független médiának. Ha ezt nem értik meg és nem hajlandóak havonta néhány száz forintot rászánni a fenntartásukra, akkor nem lesz független média, sem hír-, sem véleményportálok, sem oknyomozó újságírás. Ha azok, akik most siratják (okkal, joggal) a Magyar Nemzetet, előfizettek volna rá, ma lenne Magyar Nemzet. És lenne Népszabadság. Ugyanis sok mindent meg tud tenni a Fidesz, de ezt az egyet nem tudja meggátolni. Ha az olvasói hozzáállás nem változik, ezek a portálok vagy kénytelenek lesznek előfizetéshez kötni a hozzáférést, vagy megszűnnek. Más opciót nem látok.
A baj az, hogy nem is kell. Jajveszékelni, háborogni sokkal egyszerűbb, mint tenni valamit. Még időben, mert utólag már késő. Tartok tőle, hogy hamarosan el fog jönni az az idő, amikor nem csupán a leszakadó vidék nem jut hiteles információkhoz, hanem senki más sem. Akkor beköszönt a Mászáros-Habony-Vajna médiakorszak, de legalább nem kell tovább aggódni a demokrácia és szabadságjogok állapotáért, mert hamar el fogjuk felejteni ezeknek a szavaknak még a jelentését is.
Magam sem tudom, mi a túrónak írtam le megint mindezt, mert aki véletlenül olvassa, az is csak legyint és holnapra el is felejti. Talán egy kis Vajna Tímeás pletykával felturbózva kelendőbb lenne a cikk, de tartok tőle, hogy azon az áron nálunk soha nem fog semmi megíródni. Mert ilyen hülyék vagyunk.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.