Azt írta a 24.hu még a Nemzetközi Nőnapon (ez még nem sikerült kizárólag nemzetivé kikiáltani), hogy a tavalyi és tavalyelőtti karácsonyi bizniszt követően az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. ismételten akár 2,16 milliárd forintot is szakíthat a nyugdíjasok Erzsébet-utalványaival. Így nem csak a Jézuska, de már a nyuszi is részesévé válik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Mert ez egy tök jó biznisz… mármint azoknak akik rendszeren belülre kerültek.
Mivel a kormány a mindenek előtti átláthatóság elkötelezett híve, nézzük csak meg, hogy kinek milyen jutifalat esik le ebben a történetben. Az a bizonyos nem feltétlenül jó irányba tekert kormány a 34/2018. (III. 7.) Korm. Rendelettel döntött a nyuszi-tojta választási utalványokról, és arról, hogy erre kik jogosultak.
Az említett cikk szerint összesen 29 milliárd 430 millió forintot tervezett költeni a mi pénzünkből a nyugdíjasokra az, aki szerint ha úgy állnak a számok. Ebből 27 milliárdra rúg a 2,7 millió jogosultra számított fejenkénti 10.000 forintos utalványérték, amivel amúgy semmi
bajom (nem lenne). A bajom az, hogy 2,4 milliárd forintnyi költség merül fel az utalványok célba juttatásával, aminek az egy fő nyugdíjasra jutó részéből majdnem egy ezressel meg lehetett volna hosszabbítani azt a 10.000 forintot.
Azt nem tudjuk, hogy a Tállai András vezette NAV mennyit kasszíroz ebből a törvény szerinti járulékok formájában, ami 2018-ban 40,71%-ot jelenthet a felbruttósított összegből. Igaz, hogy ez csak az állam egyik zsebéből a másikba való átrakást jelentené, ha számolnak vele – de Tállai ezzel kapcsolatosan nem tudott válaszolni, mikor erről kérdezték újdonsült NAV-vezetőként. Mert ugye, a dolgozóknak adható cafeteria-juttatások közül egy nettó 10.000 forintot érő Erzsébet-utalvány a kifizető munkáltatónak így pl. már 16.866 Ft-ra rúg, ebből 6.866 Ft megy az államnak. Nyugdíjasok esetén az állam a kifizető (is).
Azt viszont tudjuk, hogy a Magyar Posta jogosult ezeket kiszállítani. Hogy mennyi mindennek a postaköltsége? ITT van a 2018-as postai díjszabás, lehet számolgatni, mennyi lehet a nem szabvány, az elsőbbségi, az értéknyilvánított, vagy éppen az ajánlott küldemény ára.
Az utalványok előállítása és forgalmazása viszont az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. kizárólagos joga. Ennek a cégnek az egyszemélyi tulajdonosa a Nemzeti Üdülési Alapítvány. És így nyilvánvalóan eljutottunk oda, hogy ez a cég is, miként maga az alapítvány, csakis a Nemzeti Együttműködés Rendszerének részei lehetnek. Akárcsak az állami tulajdonú Magyar Posta. Nézzük csak meg, kinek mennyi jut abból a (szerintem alacsonyan mért) 2,4 milliárdnyi ún. járulékos költségből.
Az utalványok forgalmazását a neve szerint is utalvány forgalmazó cég nyilván nem ingyen csinálja. Nem vagyok járatos a témában, de ezt az egész történetet úgy tudom elképzelni, hogy ez a társaság megkapja a 27 milliárd forintot a költségvetésből, megspékelve egy 2%+ÁFA szolgáltatási díjjal, ami jár neki az utalványok értékére vetítve. Gondolom egyrészt azért, mert előállíttat ennyi, darabonkénti 10.000 Ft névértékű papírfecnit, másrészt meg azért, mert lebonyolítja ezt az egész előállítási és a címzetteknek való kiküldési procedúrát.
Ebben a fázisban ez a 27 milliárdnyi utalvány tehát 2%-kal számolva, 540.000.000 forintnyi adófizetőktől származó saját árbevételt jelent ennek az együttműködő társaságnak. A 27 milliárdos adófizetői pénzből fedezett összeg pedig – ami az utalványok ellenértékét jelenti – parkolhat a cég bankszámláján mindaddig, míg a kereskedők elszámolnak a náluk levásárolt utalványokkal. Most a bekasszírozott kamatokkal ne számoljunk, habár ennyi pénznél már ez sem elhanyagolható tétel.
Tehát, miután megkapják a nyugdíjasaink az utalványokat a kibocsátásra jogosult Bözsi-cégtől, elbattyognak szépen a kosárkájukkal a boltba, ahol azt levásárolhatják – már ahol van ilyen bolt. Ezt követően, a NER-be kényszerített, a pénzük helyett utalványt kapó kereskedők ezt szeretnék pénzre váltani. Ezt úgy tudják megtenni, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-hez fordulnak, amelyik 5%+ÁFA (vagy valami hasonló) beváltási díj ellenében kifizeti nekik az utalvány értékét, azaz 10.000 Ft helyett kapnak 9.500 forintot.
Így jut ez a társaság 1.350.000.000, rövidebben 1,35 milliárd forintos további bevételhez a magyar kereskedők rovására (mert az ausztrálok ugye szóba se jöhetnek, pedig oda is küldünk utalványt).
Azt nem tudjuk, hogy mennyi utalvány marad esetleg a fiókokban, ami végül nem kerül elköltésre és így beváltásra sem a társaságnál és hogy mi is történik ezeknek az el nem költött utalványoknak az értékével. Marad esetleg ez is haszonként a társaságnál vagy visszafizetésre kerül a költségvetésbe?
Az a lehetőség viszont adott, hogy aki az utalványait nem tudja időben elkölteni (mert ennek lejárati határideje is van, szemben a Matolcsy-aláírta tízezressel), az 3% + ÁFA kezelési költség fejében az utalványforgalmazó társaságnál meghosszabbíttathatja a lejárati határidőt. Szóval, mint látjuk, van dolga ennek a Bözsi-társaságnak. Dolgoznak is ott fáradhatatlanul néhányan, konkrétan a 2016-os közzétett beszámoló szerint 68 alkalmazottja volt a cégnek, ebből 59 fő szellemi és 9 fizikai dolgozó. Nekik 2016-ban éves szinten 439.145.000 forintnyi bruttó munkabér járt (egyéb 45 milliónyi juttatás mellett), ez dolgozónként és havonta átlag 538 ezer forintot jelenthetett. Valljuk be azért, hogy ez nem olyan rossz kereset Magyarországon, még a húdemegemelt minimálbérhez képest sem, hát még a nyugdíjminimumhoz viszonyítva. No, de sebaj, ők (is) legalább ennyiért nemzetileg együttműködnek ebben a szövevényes NER-ben.
A beszámolóból kiderül még, hogy a társaság az összeségében 13 milliárdot meghaladó bevétele ellenére, 2016-ban igen veszteséges volt. Tény, hogy nem az utalványforgalmazásból adódóan, mert az abból származó nyeresége meghaladta a 370 milliót, viszont elkönyveltek olyan
veszteséget 2,4 milliárd Ft értékben, amit igazából nem is tudok hova tenni. Ez a veszteség ugyanis a Hunguest Zrt. részvények okozta árfolyamveszteségből keletkezett. Lehet, hogy csak Mészáros Lőrinc kezében ér aranyat egy-egy Hunguest-érdekeltség?
És akkor még nem beszéltünk sok minden másról, ami valamilyen módon Erzsébet nevéhez kapcsolódik, mint például arról a bizonyos Hornyák Tiborról, akiről szintén a 24.hu írta meg, hogy budapesti illetőségűként a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyéről járt be a tábor területén lévő irodájába: napi 110 ezer forintért bérelhető házban találtak neki megfelelő szállást.
Együttműködünk, mármint mi, ellenzékiek április 8-án, vagy továbbra is együtt működünk a NER-ben (már aki) ?
Róza néni
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.