Tisztelt Szerkesztők,
Csatolva küldöm az újabb vendégírásomat.
Nem szoktam ódákat írni. Csatolom, küldöm, de most szakítok egy kis időt óda írásra. Belefáradtam az emberek hülyeségébe, és nem látok kiutat abból, ami ebben az országban folyik. Mostanában sokáig vagyok ébren. 1-2 órát tudok csak aludni. Gondolkodom. Az elmúlt éjjel elolvastam az összes nektek küldött cikkemet, és feltettem magamba a kérdést: „Hol van az az ember, aki ezeket írta?”. Hová lett belőlem az aki megveti az erőszakot, aki a kompromisszum híve. Vajon merre jár az az énem, aki próbálta a dolgokat humoros oldalról megközelíteni.
Nincs munkám. Ma van pont egy éve. Az én drága asszonykám keresetéből élünk, meg abból a kevés alkalmiból, amit sikerül találnom. Hála Istennek mostanság már télen is építkeznek, így segédmunkázni lehet. Amíg a hátam bírja, nincs baj. Bár talán megjön a szerencsém, és kapok a szakmámban munkát. A párom, szegényem mindent elvisel. Nem szól. Segít állást keresni. Nagy ritkán kapok is választ, amiben elutasítanak. Ilyenkor segít anyázni is. Szegénykém mindent elkövet, hogy ne érezzem szar embernek magam.
2014 óta egyre nehezebb nekem. Sajnos nem paranoia, mert tudom, hogy mi üldöz engem folyamatosan. Az akkori munkahelyemen kifejtett Fidesz ellenes tevékenységem. Mint kiderült, az utolsó munkáltatóm jó munkakapcsolatban állt az előző munkáltatómmal. Sőt a vezető baráti viszonyban volt azzal a vezetővel, akivel összerúgtam a port, egy facebook megosztásom kapcsán, amit kb 2 millió ember is megosztott. Őt csak az én zárt, csak ismerősöknek olvasható megosztásomon akadt ki. Úgy, hogy ő nem volt az ismerősöm….Mikor azt mondtam, hogy valakit a politikai nézetei miatt szopóágra tenni szemét, komcsi mutatvány, akkor még nagyon sokan azt felelték rá, hogy ebben az országba ilyen nincs, és nem is lesz…Eltelt 4 év. Én voltam a fecske, aki megcsinálta a „nyarat”.
Jelenleg úgy érzem, ez az utolsó cikkem. Bár a párom azt kérte ne írjak nektek ilyeneket, mert ő tudja, hogy szeretek írni. Igen. Szeretek, de ez nem változtat azon, hogy mennyire elegem volt abból, hogy az emberek fél szavakba, mondatokba kötnek bele, és nem hajlandóak értelmezni az „egészet”. Nem csukom még be ezt az „ajtót”. Résnyire nyitva hagyom.
Őszintén mondom: Minden tiszteletem a tiétek. Nap, mint nap nekiülni, írni, mondani, elmagyarázni úgy, hogy nagyrészt szarnak bele az emberek. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtalak titeket anyagilag is támogatni.
Köszönöm, hogy az eddigi írásaimat megjelentettétek. Bízom benne, hogy utánam sok javítani való nem maradt. Nagyon igyekeztem, és még a word-öt is segítségül hívtam. Ha még is sok munka volt „velem”, ne orroljatok meg rám.
Az első cikkemhez már megírtam nektek a valódi nevem, de az már régen volt. Megírom most is, persze J4U: Részint azért, hogy ha ez a gyökér zsebdiktátor marad a hatalmon, és betámad titeket is, akkor ott lehessek veletek. Vállalva minden egyes szavamat, ami megjelent a Kolozsvári Szalonna oldalon.
Maradok ismeretlenül is baráti tisztelettel:
Singing Jungle
Eddig a levél. A szerzőt rendszeres olvasóink jól ismerhetik. Ezen a ponton jó lenne, ha felajánlhatnánk egy helyet a szerkesztőségben, legalább a nehéz időkben. Sajnos nem tudjuk megtenni. Vagyis helyet igen, fizetést nem tudunk annyit kiszorítani, ami legalább az alapvető megélhetést biztosíthatná. Nincs miből kiszorítanunk. Ezért most hozzátok fordulunk. Sokan olvastok minket, hátha valaki munkatársat, alkalmazottat keres. Segítsetek, ha tudtok! Singing Jungle valódi nevét nem fogjuk itt közzé tenni. Pontosan azért, hogy nehogy ezzel ártsunk neki. Ha érkezik érdeklődő, a levelet továbbítjuk aztán felveszik egymással a kapcsolatot közvetlenül. Még rákérdeztünk a fontos részletekre, íme:
42 éves, győri emberke vagyok. Informatikus/rendszergazdakén tevékenykedtem az elmúlt húsz évben. Főleg felhasználótámogatóként, Ms Windows szerver/kliens környezetben. Jogosítvány nincs, szakmaszeretet, és tapasztalat van.
Szorítunk a sikerért és köszönjük mindenkinek. Akár tud segíteni, akár nem.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.