December 13,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Az egyik oldal a Fidesz szavazóit birkázza, a másik oldal libsizik meg hazaárulózik

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 713,854 forint, még hiányzik 2,286,146 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tisztelet a kivételnek, avagy akinek nem inge…

Amilyen a nép, olyan vezetőt választ. Lehet mondani, hogy a többség nem ilyen és legszívesebben elkergetné a Fideszt, de hol van ez a többség? Miért nem mutatkozik meg immár 8 éve, hogy a többség mást akar?

Ami az ország vezetését illeti: „odafönt” ugyanaz történik, mint a nép körében kicsiben, csak a mindennapi életben valahogy nem vesszük észre. Folyamatosan egymásra mutogatunk, mindig más a hibás, megsértődünk, kikérjük magunknak. Ha egy kormánytag kéri ki magának a tévében és megsértődik, mert a sajtó feltesz neki egy kérdést, azt észrevesszük,  felháborodunk, de ha valaki leírja egy cikkben, hogy Marika néni nem lát tovább az orránál, mert csak a kormánypropaganda jut el hozzá, akkor néhány Marika megsértődik és kikéri magának az összes Marika nevében, de persze ez Marikának nem tűnik fel, pedig pontosan ugyanaz történik. A tévében észreveszi, a tükörben nem. (Csak a példa kedvéért írtam Marika nénit, ezúton szeretnék elnézést kérni minden Marikától, Máriától, Maristól és nénitől IS).

Nem tetszik, hogy korrupt a kormány és lopnak a politikusok? Nézzük meg, hányszor intézünk el számla nélkül, „okosba”  valamit. A mesterember olcsóbban dolgozik, ha nem kell számlát adnia, mindenki jól jár, ugye? Az nem csalás? Ha megjelenik egy új adótörvény, azonnal tudjuk, hogy hol van a kiskapu, hogy kijátsszuk, nem igaz? A hálapénz az orvosnak és a nővérnek nem korrupció? Amikor lefizetem azért, hogy megcsinálja azt, amiért a (tudom, nagyon kevés) fizetését kapja? A hivatalban dolgozó alkalmazottnak borítékban odacsúsztatott összeg, hogy előrébb kerüljünk a várólistán, az nem korrupció? Ez nem ugyanaz, mint ami a képviselők háza táján folyik?

Amikor tűzifát lopunk, vagy a parkban kiássuk a virágot, mert jól mutat majd a kertben. Az nem lopás? (Nem, persze, hogy nem, az kint volt az utcán vagy a parkban, vagyis mindenkié, tehát az enyém is. Ismerős? Normális ez?)

Nincs rendben, hogy a kórházi mosdóban nem tesznek ki szappant vagy vécépapírt, mert elviszik a látogatók. Miért viszik el? Más kérdés, hogy a kórházakban már keret sincs ilyen „luxuscikkekre”, de akkor mondok mást: amikor az étteremben az asztalhoz láncolják a fűszertartót, mert ami mozdítható, az eltűnik. Az nem lopás? Az normális? Amikor minimálbérre jelentik be a dolgozót, de közben még ugyanannyit megkap zsebbe. Az nem csalás? De mindkét részről ám! Nem csak a munkáltató részéről, a dolgozó részéről is – persze ilyenkor is inkább a munkáltatót szidjuk, ő tehet mindenről nyilván, az nem számít, hogy én pedig aláírtam a szerződést és elfogadtam a helyzetet. Itt is kifelé/fölfelé mutogatás van. A milliárdos nagyságrendű lopások kiverik a biztosítékot (bár sajnos nem eléggé), de a saját kis mindennapi életünkben mindez fel sem tűnik, megengedhető. Csak az a baj, hogy amíg ez az erkölcsi állapot az uralkodik az országban, addig nemigen várhatjuk, hogy az ország vezetése szent életű lesz.

Gúnyosan, lenézően beszélnek a politikusok? Mi hogyan beszélünk egymással? Hogyan beszélünk azzal, aki nem ért egyet velünk? Mindkét oldalon ugyanaz megy. Az egyik oldal a Fidesz szavazóit birkázza, a másik oldal libsizik meg hazaárulózik. Ez pontosan ugyanaz a hozzáállás! Persze mindkét oldal azt hiszi, hogy különb a másiknál. Egyik oldalon sincs észérvek vitája, csak sárdobálás, személyeskedés és gyűlölködés, megosztottság. Ráadásul nem is 2 oldal van, mert ugyanazon az oldalon állók is egymásnak esnek. Volt itt nemrégiben egy komment, az írójának nem tetszett a cikk stílusa, különben teljesen egyetértett a mondanivalóval (más kérdés, hogy ha valaki rendszeres olvasója az oldalnak, akkor – én úgy gondolom – nem kellene meglepődnie és repülősóért kiáltania, ha néhány durva szó is belekerül a cikkbe). Pár perc alatt szétszaggatta a többi olvasó, hogy takarodjon vissza ahonnan jött, hülye fideszes stb. (amúgy megnéztem akkor az adatlapját és NEM fideszes, látható az üzenőfalán megosztott írásokból). De egy ilyen kis megjegyzése elég volt ahhoz, hogy nekiugorjanak sokan. Pedig ugyanúgy gondolkodik, ugyanaz fontos neki, de így is lehurrogják, elküldik a fenébe.

És akkor csodálkozunk, hogy pártokon belül is nyírják egymást a politikusok, akik elvileg ugyanazt képviselik? És tényleg azt várjuk, hogy a pártok összefogjanak? Amikor családtagok nem beszélnek egymással, barátságok szakadnak meg amiatt, hogy ki kire szavaz? Vegyük már észre, hogy ez nem Orbán hibája, ő csak arra játszik rá, ami amúgy is megvan a zemberekben. Ha én azt kívánom, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene, vagy örökre összeveszek egy barátommal egy politikai párt miatt, az nem Orbán vagy a párt hibája, hanem csakis az én irigységemről, korlátoltságomról tanúskodik.

Meg kellene tanulni kommunikálni egymással személyeskedés nélkül, megtanulni meghallgatni a másikat, elfogadni más véleményeket. Elfogadóbbnak lenni. Mindenkinek magában kell kezdeni a változást, ha változást akar látni maga körül.

Ezért is gondolom, hogy ha az egyéni gondolkodásmódban nem áll be változás, akkor az ország vezetésében sem lesz változás, teljesen mindegy, hogy épp hívják az aktuális vezetőt. Lehet kormányváltás, de amíg a nép mentalitása nem változik, addig hasonló vezetőket fog kitermelni.

Polczer Szonja

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.