Ez itt Hende Csaba. Lefokozott, kvázi megbukott honvédelmi miniszter, távcső-szakértő, a sufnijogász kormány egykori oszlopos tagja, Szombathely országgyűlési képviselője.
Hende Csaba sajtót tájékoztatni jelent meg a minap a szombathelyi Markusovszky Kórházban, ezúttal nem maskarába öltözött, hanem az új röntgenrendszer bemutatásán szeretett volna megmártózni a dicsőségben. Sajnos a Nyugat.hu azokról az intézményben történt műhibagyanús esetekről kérdezte volna, amelyek az elmúlt időszakban nyilvánosságra kerültek. Mégpedig úgy, hogy betegek – egy részük névvel, arccal – vállalták történeteiket, amelyek nevezett egészségügyi intézményben estek meg velük:
Nos, miután a kórház vezetése nem volt hajlandó állást foglalni ezekről az esetekről, és válasz nélkül hagyta a lap megkeresését, Hende Csaba az említett sajtótájékoztatón beleállt az ügybe. Igaz, hogy a kérdéseket a lap a kórházigazgató úrnak címezte volna, amennyiben – gondolom én – Hende nem szokott mellékállásban műteni, amputálni. Nagy Lajos igazgató úr azonban sajnos nem ért rá hülyeségekkel foglalkozni, egy megyei díjátadóra sietetve menekült az újságírók elől, de annyit odabökött mégis, hogy a belső vizsgálatok szerint senki nem hibázott. (ITT a felvétel, ezt sem érdemes kihagyni.)
Akkor foglaljuk össze, hogy mit gondol a város országgyűlési képviselője, kormánypárti fegyverhordozó ezekről az ügyekről:
Én nem tudom, hogy a sajtó mióta indul a választásokon és érdekelt abban, hogy politikai előnyt kovácsoljon abból, hogy nyilvánosságra hozza, emberek élete konkrétan veszélybe kerül, midőn beteszik a lábukat nevezett egészségügyi intézménybe – amelynek igazgatója nem mellesleg fideszes politikusokat megszégyenítő módon menekül a sajtó elől -, viszont Hende Csabát eddig sem kivételes intellektuális képességei miatt vettük a szánkra.
Ami ennél sokkal borzasztóbb, hogy miközben elvtársaihoz hasonlóan ő sem tartja sajtónak csak azokat az orgánumokat, amelyek az elismerés hangján dörgölőznek a hatalomhoz, kövekezésképpen megtagadja az érdemi válaszokat emberek életét érintő kérdésekre, mindennek a tetejébe szemrebbenés nélkül le is hazugozza azokat a magyar polgárokat, akik arccal és névvel vállalják hajmeresztő történeteiket.
Itt már rég nem az a durva, hogy a Fidesz prominensei semmibe veszik a munkáját végző sajtót, hanem hogy konkrétan arcon köpik azokat az embereket (fideszül: választókat), akik ki vannak szolgáltatva a magyar egészségügyi rendszer világszínvonalának. Hende szerint hazudik a nő, akinek egészséges magzatát halálra ítélték, az idős hölgy, aki egy urológiai műtét mellékhatásaként brutális égési sérüléseket szenvedett, de az is, aki egy sérvműtét miatt veszítette el két, egészségesnek hitt lábát. És nincs felelős, itt soha semminek nincs felelőse, csak a köpködés, a hatalmi arrogancia, a vádaskodás.
Amúgy Hendét senki nem kérte arra, hogy állást foglaljon az ügyben és a kórház önkéntes pártfogójaként lépjen fel, ő viszont mindenáron elébe akart menni a dolognak, ezért mondta fel a fideszes mantrát, amit a Balog-féle semmihez nem értőktől már megszokhattunk.
Hogy amikor vérlázító ügyek kerülnek nyilvánosságra az egészségügy háza tájáról – akár életmentő berendezések hiányáról, akár a mennyezetből aláhulló rágcsálókról, akár a kórházi mosdóban napokig heverő hulláról, akár a beázó tetőről, a rozsdás vaságyakról, a hullaház mellé száműzött elfekvőről, akár a fűtés hiányáról van szó – akkor az minden esetben hazug manipuláció, a baloldali média akciója, lejáratás, hangulatkeltés, botrány. Mert mindeközben ájtatos szarháziék szerint a bizalom fél gyógyulás, fontosabb a gyógyszernél, a gyógymódnál és a finanszírozásnál is; az irgalom és az emberi minőség sokszor képes kipótolni a pénzhiányt és a rendszer hiányosságait az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben. Igen, így, pontosan így, a fenti ábrán látható módon.
Soha nem fogom megérteni, hogy ezek a demokratikusan megválasztott emberi selejtek hogy tudják ilyen arcátlanul beletörölni a lábukat ebbe az országba, és ez az ország miért tapsikol még mindig öntudatlanul ehhez az életekkel játszadozó felelőtlenséghez? Mert miközben Hende Csabáért egy szaros csuklótörés miatt mentőhelikopter rohan, az átlagember – aki nevét és arcát vállalva áll a kamerák elé – kínok és keservek között kénytelen tudomásul venni, hogy számára az egészségügyi ellátás sok esetben lutri.
És ahelyett, hogy miután nem egy és nem is két eset nyilvánosságra kerül, a felelős politikus legalább emberségből visszafogná magát és tartózkodna a politikai fröcsögéstől, inkább minden előzetes tájékozódás nélkül beleszáll a médiába. És az még hagyján, hogy a médiába, de a pórul járt pácienseket szapulja. Akár emberi mulasztásról, akár rendszerszintű problémáról (beleértve a munkaerőhiány okozta túlterheltséget) van szó, az a minimum, hogy ilyenkor nem azokat kezdjük el ostorozni, akik elszenvedői ezeknek a potenciálisan elkerülhető hibáknak. Ilyenkor odaszólunk az igazgató úrnak – ha már egymás szaros szennyesének falazunk -, hogy mielőtt elsietne arra a kibaszottul életbevágó díjátadóra, legalább néhány percre álljon már szóba a sajtóval, hiszen mégiscsak van itt egy kis probléma.
Nem tudom, hogy meddig lehet ezt az ámokfutást büntetlenül és következmények nélkül művelni, de változatlanul aktuális a megállapítás: ameddig kötésig állunk a démonokkal és nem létező ellenségekkel folytatott küzdelemben, ameddig szabadsáharcolunk a kitalált faszságaink ellen, kisvárosnyi magyar ember pusztul el évente a magyar kormány cinikus, arrogáns, felelősséget vállalni semmiért nem hajlandó ügyködéseinek köszönhetően.
Ha nem a szememmel látnám, ahogy ehhez politikai alapon kinevezett, politikailag jól fekvő intézményvezetők asszisztálnak, mondhatnám, hogy ez kizárólag a Fidesz bűne. De nem. És talán ez a legelkeserítőbb ebben az egészben. Hende Csabáért meg ezután is helikopter siet, ha eltörik a kisujja, a lehazugozott, élénk fatáziájú polgár pedig két láb luxus, egy meg minek? alapon magára vessen, ha egyszer kórházba kerül.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.