A mi drága kormányunk ahol csak tud, ott megpróbál belenyúlni más országok életébe. Legyen az a határon túliak szavazásra „buzdítása” vagy épp szlovák, szerb stadionok felújítása. Orbánék úgy szórják a pénzt külföldi csapatok megsegítésére, mintha ez a pénz a kormányfő saját vagyona lenne. Na, ez nem először fordul elő, volt itt már saját zsebből nyugdíjemelés is. A drága vezető nem fukarkodik, ha hazánk lányairól és fiairól van szó.
A magyar bajnokság, mint olyan, egy pénznyelő. Állami cégek, valamint az MLSZ milliárdokkal tömi ki komoly eredmények, vagy épp magas nézőszámok elérése nélkül. A magyar klubok ürességtől kongó lelátók előtt szenvednek fájó vereséget, miközben ez őket cseppet sem érdekli. A pénz ugyanis eredménytől függetlenül ömlik az MLSZ-től. Ezután azonban, a hazai futball kitömése mellett a kormány úgy érezte, a külföldi csapatokra is gondolnia kell, így hát megnyitotta a pénzcsapokat.
Az elmúlt két évben nem kevesebb, mint 10 milliárd forinttal támogatta a kormány a külföldi futballt. A pénz természetesen az MLSZ-en keresztül érkezett, melynek idei költségvetésének több, mint a felét állami támogatás teszi ki. Tehát lefordítva magyarra, az állam nagy büszkén, a magyar emberek adóforintjainak felhasználásával támogatott több külföldi csapatot is. A hivatalos indoklás szerint, a határon túli területek csapatainak támogatásával kiszélesítik azt a kört, ahonnan magyar tehetségeket szemelhetnek ki.
Csakhogy ezek a csapatok igen elenyésző számban játszatnak magyar játékost, így a magyarázat kissé megbicsaklik. Az államilag finanszírozott külföldi csapatoknak valóban nagy segítséget nyújt a magyar kormány, vagyis a magyar adófizetők, azonban ezt a segítség leginkább szlovák, szerb és horvát játékosok vehetik igénybe.
Amellett pedig, hogy többségében külföldi játékosokat felvonultató csapatokat segíti meg a kormány, azt sem ártana átgondolni, hogy mi érdeke lenne egy, akár kint született, de magyar állampolgársággal bíró focistának hazajönnie? A magyar bajnokság Európa egyik leggyengébbike, a lista 33. helyét elfoglalva. Minden egyes velünk határos ország bajnoksága erősebb, mint a magyar.
Ezzel az egésszel nem is lenne semmi gond, ha nem állami pénzen történne. Ugyanis kevéssé hihető, hogy azok a dolgozók, akik havi szinten tízezreket fizetnek ki a kormánynak adó gyanánt, azt egy szlovák vagy épp szerb csapat megsegítésére szeretnék szánni. Egy országban, ahol jelen van a gyermekéhezés, idősek és rokkantak kénytelenek leélni hátralévő életüket nyomorban, ott nehogy már egy külföldi futball-akadémia megépítésére menjen a pénz. Az Orbán-kormány a magyarok pénzéből finanszírozza külföldi focisták kinevelését.
A kormány megmagyarázhatatlan mértékű stadionépítése – ezennel átlépve az országhatárt – Európa meghódítását tűzte ki szeme elé. Miért is állnánk meg rögtön Szerbiában vagy Romániában? Építsünk stadionokat Berlinben és Párizsban, hiszen ott is vannak magyarok!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.