Április 30,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Azt kenje majd a hajára Szijjártó Péter

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szerintem kezdek lassan megbolondulni. Ami alapvetően nem hír és nem is nagyon érdekel senkit, viszont Szijjártó Péter, toporzékolásügyi és diplomáciailag magát földhözcsapkodási miniszter vasárnap éhgyomorra belegyalogolt az aurámba, innen a következtetés. Mert ha nem az van, hogy én bolondulok meg éppen, akkor viszont ezeknek az embereknek gurult olyan messzire a gyógyszerük, hogy bottal se érdemes ütlegelni a nyomát.

A hatalom politikai igehirdetéseinek nagylelkűen teret adó Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a külgazdasági és külügyminiszternek csúfolt teremfocista mondott összefüggéstelen, de legalábbis értelmet és valóságtartalmat nyomokban sem tartalmazó baromságokat, mert az fél egészség. Peti csatár emígyen ontotta az igét:

A visegrádi országok együttműködése az Unión belül a legszorosabb és leghatékonyabb, és mára világszerte branddé vált. Az elmúlt években a szövetség azért tudta fontosságát fenntartani, mert a józan ész alapján politizált, és bizonyította, hogy ésszerű gazdaságpolitikával a növekedés motorja tud lenni, és a bevándorlási hullámot is meg tudta állítani.

Ennyi is bőven elég lenne a diplomáciai kakaduságból, de itt nem volt még vége. Ugyanis Szijjártó szerint az van, hogy Brüsszel kipécézte magának a visegrádi országokat: kötelezettségszegési eljárással fenyegetőznek ahelyett, hogy azon gondolkodnának, hogyan lehet az Európai Unió biztonságát helyreállítani. Mert ha Európa Szijjártóra és a visegrádi brandre hallgatott volna, akkor nem engedték volna be a terroristákat, akik aztán embereket öldököltek. Úgyhogy persze, hogy hazugság, hogy a visegrádiak nem szolidárisak. Ponthogy ellenkezőleg van ez, hiszen a V4-ek nem engednek be illegális bevándorlókat Európába.

Most azt hagyjuk is, hogy a magyar kormány szolidaritásból 2015-ben hogyan szállította az egyáltalán se regisztrált menekülteket/bevándorlókat az osztrák határhoz, mert ilyen jelentéktelenségeken nem érdemes fennakadni. Az akkor volt, most meg most van. Azt is hagyjuk, hogy a terrortámadások túlnyomó részét már Európában született, másodgenerációs elmebetegek hajtották végre.

Az ócska hangulatkeltés minden idők legnagyobb terrorfenyegetettségéről és arról, hogy a konzuli szolgálatok ennek ellenére majd minden utazni vágyó magyart jól megvédenek, akkor is nevetséges volna, ha közben emberek ezreinek élete nem forogna naponta veszélyben a katasztrofális állapotban is közlekedő metrón, vagy ha a magyar kormány jótékonyságának köszönhetően nem hullana el évente kisvárosnyi ember az egészségügy rothadó rendszerében. És ha a magyar kormány, a végbeléből kilógó hatóságaival, szerveivel együtt a magas hangon óbégatáson kívül másra is alkalmas lenne.

Kéretik azonban megfigyelni, hogy Szijjártó és a magyar kormány – Orbán Viktor brüsszeli csúcson már elsütött V4-ezése nyomán – kommunikációjának hivatalos csapásirányává fejlődik, hogy már nem elsősorban mimagyarokat báncsa az Unió, hanem a visegrádi országokat. A felelősség szétterítése, a mások háta mögé bújás bátorsága különösen perverzül hat annak a minden idők legvállalhatatlanabb külügyminiszterének szájából, aki Magyarország kapcsolatait az Angola, Fülöp-szigetek, Türkeminisztán, Vietnám tengelyen építi fáradhatatlanul.

A brutális veszteségeket termelő, adófizetői milliárdokat pazarló kifizetőhelyként funkcionáló magyar nemzeti kereskedőházat működtető, az adófizetők pénzével következmények nélkül szórakozó (Quaestor), azt magozott meggy- és kukoricakonzervekbe öldöklő Szijjártó, akinek tudtával és beleegyezésével a moszkvai magyar konzulátus indokolatlanul adott ki a valós utazási szándéktól eltérő célú, érvényességi idejű és többszöri beutazásra szóló vízumokat, soron kívül, akinek megkerülhetetlen felelőssége van abban, hogy simlis gazemberek és bűnözőgyanús alakok a magyar kormány révén üzleteltek és juttattak illegálisan vízumhoz ezerszámra olyan orosz polgárokat, akiknek az identitása homályos, vagy teljesen ismeretlen, a bevándorlási hullám megállításával döngeti a mellét és világhírű brandként emleget egy olyan együttműködést, amely még Magyarországon sem világhírű.

Most az mindegy is, hogy Szijjártónak valószínűleg halvány segédfogalma nincs a brand szó jelentéséről, vagy van neki, és tudatosan használja olyan összefüggésben, aminek semmi értelme nincs, a V4-ek szoros és hatékony együttműködésének mantrázása és jelentőségének túllihegése világosan jelzi, hogy Orbánék számára (és ehhez Macronnak is lesz néhány férfias szava) lassan ugyan, de mégiscsak fogy az európai levegő. Lehet visítani a szuverenitásról, arról, hogy nekünk senki nem mondhatja meg, hogy kivel akarunk kezdeni mit, de ez már nem sokáig fog működni.

A szuverenitási mantrák mögött egyetlen világos brand rajzolódik ki, bár annak semmi köze a V4-ekhez, ahogy semmi máshoz sincs neki: a lepusztított kelet-európai nyomorúságos kisállam működésébe épített, legalizált korrupció brandje ez. Ezt a brandet kezdte kiismerni Európa (későre és még mindig nevetségesen diplomatikusan emlegetve, hogy látják-tudják, mi folyik itt), és ezért kell most a magyar kormánynak három másik mögé bújva bizonygatni, hogy itt nem mi egyedül vagyunk a hunyók.

A visegrádi együttműködés soha nem volt az, amiről a kormányzati félrevezetés szólt. Az ésszerű gazdaságpolitika, a növekedés motorja, valamint hasonló fantazmagóriák, téveszmék és veretes csúsztatások ellenére az a helyzet, hogy a valamikor hasonló történelmi-gazdasági-társadalmi adottságokkal rendelkező négy ország közül háromnak valóban sikerült elrugaszkodnia az euroatlanti integráció előtti állapotoktól, egy pedig – ahol a leghangosabban üvölt az állami propaganda – megmaradt a napi hazugságadagok szintén büszke és erős országnak, amely leszakadt a többiektől.

Ha a kétsebességes Európa rémálma bekövetkezik, akkor nem lesz olyan szoros és hatékony együttműködés, amelyben Szlovákia és Csehország követné a Moszkva külvárosává avanzsált Magyarországot és hátat fordítana a fejlett Nyugatnak. Lengyelországot nem szükséges külön említenem, hiszen illiberalizmus ide, vagy oda számukra nem lehet kérdés, hogy Európa vagy Szovjetoroszország.

Szóval lehet minden napra időzíteni egy igehirdetést, lehet naponta ötször változtatni az éppen aktuális retorikán, a hangos pofázás egyre kevésbé fogja tudni elrejteni, hogy az Orbán-kormány (amelyben világ szégyenére egy Szijjártó kaliber külügyminiszter lehetett) sarokba szorult az ország törvényes szétlopását szabadságharcnak álcázó Európa-ellenes hadviselésben. Ha jól sejtem, a V4-ek másik három tagja lesz az elsők között, akik hátat fordítanak Magyarországnak. Na, az a pofáraesés lesz az igazi brand! Azt kenje a hajára Szijjártó Péter!

adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.