Írunk, mondjuk, ordítunk, érvelünk, ütjük a rohadt asztalt. És nézzük, ahogy a szavak elszállnak a szélben, mert annyi mindenkinek nem érdeke, hogy párbeszéd, értelmes vita, pláne gondolkodás vegye át a gyűlölködés, eszelős ordítás, indokolatlan melldöngetés, a nagyon is célzott propaganda helyét.
Az agyafúrt propagandistáktól a fizetett, vagy önkéntes trollokig, a gondolkodni nem képes hívektől az énsohanemvoltamfideszesde és hiábaírjátokmertúgysemérsemmit és a nincsjobbakkormegmindegy és az úgysemleszjobbsoha típusú károgókig gyakorlatilag baromi sokan azon dolgoznak, hogy ezt a rohadék bűnbandát soha, soha a büdös életben ne lehessen elzavarni. Azon ügyködnek, hogy nekem, neked, a szomszédomnak se legyen jobb, de még a gyerekeinknek, unokáinknak sem.
Sokszor már el se tudom dönteni, hogy valaki önmagától ilyen véglény, vagy ezért fizetik. Védi Orbán hatalmát az, aki minden alkalommal beszól valami rohadtul nyomoronc dumával, aki azt sugallja, hogy itt a büdös életben semmi sem lesz jobb, nem is lehet jobb, hogy mindenki a korrupt bűnözőket imádja teljes erőből, hogy kevesen vannak, akik nem, hogy jó ez így. Vagy ha nem is jó, de el kell fogadni, mert az emberek erre szavaztak, ezt akarják, mert Magyarország egy ilyen hely, a magyarok ilyenek, ez van megírva a Soros könyvében, el kell fogadni, tudomásul kell venni, blablablablabla.
A nyekergő értelmiségiektől kezdve, akik azt gondolják, akkor objektívek és nagyon pártatlanok, ha nem foglalnak állást, hanem messzire eltartanak maguktól mindent, ami az ő kényes ízlésük szerint durva, egyszerű, ami normális, ami emberi. Mert ők ettől okosabbak, finomabbak, műveltebbek. Hogy ők aztán nem szállnak be az iszapbirkózásba, mert mocskos. Nem írnak le, nem mondanak ki durva szavakat, mert a kényes szaglásuk nem viseli el az élet, a valóság bűzét.
Márpedig a valóság nem menüett, nem csipkefinom szonettek sorozata, nem pihepuha bárányfelhőcske. A valóság kemény, tömör, durva, forró, olykor bűzös és undorító. Aki nem hajlandó ezt elfogadni és nem érti meg, hogy ezt a lüktető, súlyos valóságot csak akkor lehet az őt megillető helyre tenni, ha közel megyünk hozzá, megfogjuk és akár inunk szakadtáig emeljük, az nem erre a világra való, hanem a brazil szappanoperák, vagy a kínai udvari sorozatok valamelyikébe.
Ha belenézünk – és nézzünk bele, bakker – akár csak a tegnapi Rogán-féle cirkuszba, azt fogjuk látni, hogy a kormány legelszántabb hívei nem észérvekkel, szép szóval meggyőzhető emberek, hanem kurvasötét, kurvamély kutak. Márpedig egy ilyen kútba nyugodtan lehet filozófiai eszméket sóhajtozni, vagy tiszta erőből beleüvölteni, legfeljebb a visszhangot kapjuk válaszul, semmi mást. Ezt csinálja a kormány. Beleordít a kútba, az meg visszhangzik.
Ki az a szemenszedett barom, aki azt akarja, hogy egy agyatlan, sötét kút döntsön az életéről? Ki az a hülye, aki elfogadja, hogy egy rakás erkölcsi nulla vezesse az országot? Ki hajlandó elfogadni, hogy a demokrácia szar, a diktatúra jó, nekünk Oroszország, Törökország, Azerbajdzsán a követendő példa. Ki az a barom, aki benyeli, hogy Orbán hétszázezer forinttal a számláján önzetlenkedik bele a világba?
Fejezzük be a faszba ezt a nyavajgást, mielőtt végleg belesüppedünk a mocsárba! A szoba közepén bűzlő szarkupacot nem csipketerítővel kell letakarni, nem drága kölnivel kell locsolgatni, még csak árvalányhajat sem kell bele ültetni, mert az attól még bűzlő szarkupac marad. Ha van lapát, akkor azzal, ha nincs, akkor puszta kézzel, de ki kell hordani a trágyadombra, kitakarítani, fertőtleníteni. Aztán majd lehet kezet mosni, ha szarosak lettünk.
Egy valamit nem lehet. Nem lehet apatikusan ücsörögni, nem lehet az egyik szart a másik, régebbi szarral elfedni és kurvára nem kellene csupa jószándékból, vagy álságos segíteni akarásból odaállni a szarkupac és az azt eltakarítani akaró közé azzal a hazugsággal, hogy csak a másikat akarja megvédeni attól, hogy be ne piszkolja a kezét.
Látom, érzem, tudom, hogy fogy az erő, fogy az elszántság. Jobb megsüketülni, megvakulni, hogy béke legyen. Nem lesz béke, soha a büdös életben nem lesz béke mindaddig, ameddig egy bűnbanda fosztogatja az országot, ameddig minden nap csak nagyobb nyomorúságot hoz, ameddig egy tanulatlan gázszerelő egy perc alatt több pénzt keres, mint egy diplomás egy év alatt. Nem lesz béke, ameddig a fél ország nyomorban él, ameddig egy csomó mentálisan rokkant, üldözési mániás szociopata kedve és agybaja szerint rángatja az országot.
Nem lesz béke, ameddig az egyetlen kiút ebből a fosból az, hogy külföldre meneküljünk, ameddig az egészségügy sintértelepre hasonlít, az oktatás a jobbágyképzés irányába száguld és ameddig a mi pénzünkből dőzsölő szolgáink beleröhögnek a pofánkba minden egyes napon.
És nem lesz béke, ameddig másfélmillió sötét, agyatlan, csak a visszhangot visszaöklendezni képes kurva kút dönt mindenről, mert mindenki más leszarja, gyáva, lusta, vagy hülye ahhoz, hogy megemelje a valagát.
Ne nyugodj meg, ne fogadd el, ne hidd el senkinek, hogy nem lehet máshogy, hogy nem lehet változtatni, hogy a többség ezt akarja, hogy ez a normális, hogy jól van így.
Nincs jól, bazdmeg! Semmi nincs jól. És senki nem fog ezen változtatni, sem a fanyalgók, sem a beszari politikai balerinák, sem az objektíven semmittevők, sem a parfümös zsebkendővel hadonászó finom lelkek. Te fogsz ellene tenni és én. Senki más. Ha élhető országot akarunk önmagunknak és a gyerekeinknek, mi fogjuk kihordani a szart a szoba közepéről. Ha kell, puszta kézzel.
Aztán majd kezet mosunk.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.