December 8,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Forradalmár bicajon

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 417,199 forint, még hiányzik 2,582,801 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Marina Jaber – vagy sokaknak csak a lány bicajon – Bagdad manapság egyik legmeghatározóbb egyénisége. Pedig semmi mást nem csinál, csak felpattan a bringára és járja a várost. Mégis forradalmár lett. Nem akarta megváltani a világot, egyszerűen csak kíváncsi volt, hogy állnának hozzá a helyiek, ha ő, nő létére kerékpárral közlekedne.

Marina hónapokkal korábban művészeti projektnek szánta a dolgot, de idővel többen csatlakoztak hozzá és a magányos kezdeményezés mozgalommá alakult. Ma már városszerte gyülekeznek fiatalok és idősek egyaránt, hogy közösen kerékpározzanak egyet a város utcáin. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet, ha valaki csak azért nem kerékpározhat mert nő? Miért van bárkinek is joga ahhoz, hogy kritikával illessen valakit azért, mert kerékpárra ül? Pedig nem volt mindig ilyen az ország.

Marina tudta, hogy a nagymamája, de még az édesanyja is bátran kerékpározhatott a városban anélkül, hogy megvető tekinteteket kapott volna úton, útfélen. Ez azonban idővel megváltozott és nem nézték jó szemmel, ha felnőtt nők nyeregbe pattannak. Marina akkor jött rá, hogy valami nem jól működik az ő hazájában, amikor londoni tartózkodása idején zavartalanul kerékpározhatott a nagyváros útjain. Ekkor feltette a kérdést, mely már talán korábban is felmerülhetett volna, de máshogy lát az ember, ha távolabbról nézi az összképet. Ha máshol természetes dolog, akkor Irakban miért nem? A kerékpár annyira hétköznapi tárgy. Egyszerű közlekedési eszköz. Miért nem lehet szabadon, kortól és nemtől függetlenül használni minden országban?

„A társadalom tilt meg nekünk bizonyos dolgokat, vagy – mert félünk a tiltástól – nem csinálunk bizonyos dolgokat és ez lett az elfogadott?” Ez volt az a kérdés melyet Marina meg akart válaszolni. Az elkövetkező hetekben Bagdad különböző kerületeit járva felmérte az emberek reakcióit. A város különféle részein nagyon hasonló eredményre jutott. Az embereknek nem tetszett, hogy a szokásokkal szembemenve egy felnőtt nő kerékpározik. Azonban az egyik túra során készült fotó megváltoztatott mindent.mar

Forrás: Marina Instagramja (a néveltérés ellenére, ez a művészneve)

Egy fotó, mely elterjedt a közösségi oldalakon és meglepő módon sok támogatóra talált a kezdeményezés. „Ez egy művészeti projektnek indult. A valóságot szerettem volna tanulmányozni. Meg akartam tudni, hogy egy iraki nő számára miért tiltott a kerékpározás, és mi lehet ennek megoldása.”

Marina, aki alapvetően festőművész, Bagdad kevésbé konzervatív negyedeiben kezdte meg akcióját, majd később az egyre konzervatívabb kerületeket is bejárta. A kevésbé konzervatív kerületek lakói furcsán néztek rá, sokan megvetették, de ennél több nem történt. Azonban a konzervatív kerületek lakói másként álltak a dologhoz. Többen megpróbálták felborítani, megállítani Marinát, fenyegették, szidták. Megrémült, felmerült benne, hogy befejezi az akciót, de aztán nem adta fel. „Hogyan várhatom el, hogy a nők fellázadjanak az ostoba tabuk ellen és alapvető jogaikat gyakorolják, ha én félek kerékpározni?”

Miután eldöntötte, hogy nem adja fel, olyasmi történt, ami minden kérdésére megadta a választ. Marina Bagdad egyik hagyománytisztelő negyedében kerekezett, amikor egy idős férfi megvetően nézett rá. Marina azonban nem adta fel, legalább négyszer elkerékpározott a férfi mellett. A férfi idővel elfogadta a történteket, és úgy tett mintha semmi különös nem történne. Ekkor jött rá Marina, hogy megtalálta a megoldást. A képlet egyszerű. Kitartóan, megalkuvást nem tűrően kell azt tenni, amiért éppen küzdünk. Marina szerint a félelem mélyen gyökerezik az iraki nők lelkében, ezért szó nélkül tűrik, ha a társadalom rendszabályozza őket. Meg kell tanítani a nőknek, hogy nekik is vannak jogaik és hozzá kell szoktatni a társadalmat ezeknek a jogoknak az elfogadásához.

A lány ma már naponta járja kerékpárral az iraki főváros utcáit, nem törődve a megvető tekintetekkel. Marina küldetést teljesít és nem adja fel, ameddig el nem éri a változást.adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.