NEHAZUGGY

Ezért rekedt hangon, rángatózva keresed az önigazolást

Molnár Bálint | 2017. Január 23, Hétfő | 18:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 869,810 forint, még hiányzik 2,130,190 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tekintettel arra, hogy tegnap nagyon világosan kifejtettem, mit gondolok arról, hogy valaki(k) emberi tragédiákat politikai síkra terelnek, előrebocsátom: a nemzeti gyász napjára való tekintettel, kegyeleti okokból nem fogok még alapvetően politikai ügyekkel kapcsolatban sem kivetkőzni magamból.

Ugyanakkor álszenteskedni sem szeretnék. Nem öncélúan és becstelen rohadék módjára fogok orbánozni, de szeretném szóvá tenni: a miniszterek elnöke ezen a napon mindenkori beszédeinek egyik legbetegebbikét mondta el egy olyan rendezvényen, ahol produkcióját egy darab Matolcsy Györggyel is nyakon öntötte. Nem hiszem, hogy az újdonság erejével hat, de akkor is megismétlem: a szó legpejoratívabb értelmében monumentális megszólalásról van szó.

Történt ugyanis, hogy miközben Szijjártó Péter külügyminiszter lóhalálában elrohant Moszkvába bejelenteni, hogy a magyar kormány mennyire nagyon készül Putyin elvtárs február eleji látogatására, az Orbán nevű ember, a szerelembe zuhant Matolcsy nevű jegybankelnökkel a jobbján az MNB által negyedik alkalommal megrendezett Lámfalussy-konferencián osztotta az észt, rázta a seggét, veregette izmosnak vélt vállát és préselt ki a száján olyan vérfagyasztó baromságokat, hogy a sikert sikerre halmozó magyar gazdaság adta a másikat. Nem azért pakolom ide a felvételt, hogy bárki is végignézze, hanem csak úgy. Tényleg megtörtént.

Bevallom, végighallgattam az önelégült dakota lábszagtól bűzlő beszédének összes percét, és kínomban eszembe jutott, hogy nemzeti gyásznapon mégiscsak emberségesen kellene viszonyulnom ehhez a dühöngő személyiségzavarhoz. Nem részletezem éppen ezért a szokásos vonaglással, kényszeresen ismétlődő kézmozdulatokkal, idegbeteg rángásokkal, nyelvcsapkodásokkal és grimaszokkal alátámasztott testbeszédet, pedig ez már önmagában félelmetes. Nézni is rossz, nem hogy azt hallgatni, ami elhagyja a száját.

Amit a magyar származású európai közgazdász, Lámfalussy Sándor, az euró atyja emlékére rendezett eseményen – ahol közgazdászok és pénzügyi szakemberek vesznek részt – verbálisan lenyomott, az viszont kétségbeejtő. Bármilyen hihetetlen, a migránsozás sem maradt el. A Kínának, Oroszországnak és Trumpnak csontig benyaló, Európát ostorozó, köpködő szentenciák azonban már távolról sem viccesek. Nyilván eddig sem voltak azok, de hogy értsük, ezúttal mire vetemedett, idézzük a legvadabb agymenéseket (részletesebben ITT és/vagy ITT):

Amikor a jegybank „ellenzékben” volt, amikor két különböző irányba húzott a politika és a pénzügyi világ, Magyarország sokat szenvedett, feleslegesen. Ám mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági fejlődés. Magyarország sikertörténetté vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás, a szigorú fiskális politika, a segély- helyett munkaalapú társadalom és a keleti nyitás.
Egy paradigmaváltás történt a világban. A régi rend híveinek ezért vitát kell folytatni az új rend híveivel. Azt próbálják velünk elhitetni, hogy nem lehet olyan változtatásokat előidézni, amilyet az amerikai elnök. Ez balgaság, ami van, az lehetséges. Egy kulcsmondatot kaptunk a múlt héten. Ez úgy hangzott: minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre. (Utalás Trump azonos kijelentésére, amit a beiktatási – minden idők legpopulistább – beszédében mondott – szerk.) A multilateralizmusnak vége van. Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, miszerint nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság és nagy ajándék.

Mindeközben – folytatta a fénylő esthajnalcsillag – Európa hanyatlik, fuldoklik az adósságban, versenyképtelen, céljaiból semmit nem tudott megvalósítani, Brüsszel az utópiák rabja lett, amit úgy hívnak, nemzetek feletti Európa. Ez egy illúzió, ugyanis nincs európai nép, hanem európai népek vannak. Bezzeg Oroszország túlélte a nyugati izolációs és rendszerbuktató kísérleteket, az alacsony olajárat, a szankciókat és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k szabad, pártatlan, külső befolyás nélküli, belső megmozdulásait. És bezzeg Kína az állócsillag, és akkor Indiáról még egy szó sem esett.

Egy szó, mint száz: Európa megbukott minden tekintetben, bezzeg Magyarország és barátai (Kína, Oroszország) és a keleti nyitás. Tekintve, hogy már milliószor megcáfoltuk – tényekkel, számokkal, statisztikákkal alátámasztva a dübörgő magyar gazdaságról szóló – orbáni hazugságokat (trumpul szólva: alternatív tényeket), állapítsuk meg, hogy valami nagyon elszabadult ennek az embernek az agyában.

Sem a szélkakast nem irigylem, sem azt az orvost, aki kezeli. Merthogy nagyon bízom benne, kezelés alatt áll, csak nem sikerült még eltalálni a gyógyszeradagját. Nincs annyi párhuzamos univerzum, amiben ez az ember ne tudna egyidejűleg létezni és még mielőtt valaki azt hinné, hogy felmenteni akarom vélt/valós betegsége okán: nem erről van szó. Csak egyszerűen elborzasztónak találom, hogy saját neurózisához és kisebbrendűségi érzése kiéléséhez egy egész országot ejt túszul. Ez az ócska, köpönyegforgató, tudathasadással bélelt duma már nagyon nem vicces.

Mit állít az élő isten? Hogy nem az van, amit eddig mondott, miszerint a Budapest-Felcsút tengely a legmagasabb világi hely, hanem az, ahol Trump most a góré. Vagyis eddig gyűlöltük Amerikát, a hanyatló nyugati civilizáció, a liberalizmus, az imperialista karvalytőke, a cionizmus, az értékvesztett, képmutató politikai korrektség pöcegödrét. Gyűlöltük, amiért belepofázott a korrupt, jogtipró ügyeskedéseinkbe, a szuverenitásunkba és meg akarta nekünk, mimagyaroknak mondani. Mára kiderült, hogy az engedélyükre volt szükségünk, ahhoz is, hogy magyarok lehessünk, és mi hálásak vagyunk, hogy megadták. Mostmár szabadok vagyunk és boldogok. Mert megengedik, hogy ne legyünk gyarmat.

Viktor! Ugyanbiza ki akadályozott téged eddig abban, hogy mióta apád karmaiból kiszabadultál saját magadat tedd az első helyre? Amióta a nyakunkon taposol, senki más nincs az első helyen, csak te és a pereputtyod. Most azt akarod mondani, hogy nekünk valójában külföldről mondják meg, hogy mit tehetünk és mit nem? Ajándék? Te miről beszélsz? Neked Trump engedélye szükséges bármihez és ezt hangosan el is mondod? Mit remélsz? Hogy majd ez az Amerika nem az az Amerika lesz, és nem lesz aki beleugasson a jogtipró, korrupt, tolvaj aurádba? Ezekben és kizárólag ezekben eddig is első helyen álltál, mire vergődsz, miben bízol? Hogy a korrupció csúcsrajáratása, meg a sajtó és a civilek szájbavágása legitim, hazafias cselekedet lesz, mert bezzeg Trump is egy büdös tahó, és ő is így csinálja? Hogy mekkora hős már ez Putyin, amiért túlélte az NGO-k aknamunkáját? Egy olyan országban, ahol kényelmetlen embereket eltesznek láb alól?

Brüsszel a patás ördög, de Moszkva majd felszabadít, mi? Adagolod, csepegteted saját beteg agyrémeid még betegebb cáfolatait, olyan kijelentésekét, amelyek soha, sehol nem hangzottak el. És ásod szorgosan Európa sírját, bomlasztasz a Trump-Putyin tengelyen. Egy Európa nélkül meztelen seggű porfészek selejtes személyiségű, kisebbrendűségi komplexusaival megküzdeni képtelen, a valóságot lépten-nyomon tagadó vezetőjeként rekedt hangon rángatózva keresed az önigazolást. Hogy nincs európai nép, csak európai népek vannak. Miközben a milliót súrolja azoknak a magyaroknak a száma, akik belevándoroltak az európai népbe. Miattad.

Megint előadtad, hogy te valójában egy szervilis, tekintélyelvű, diktátorhajlamú frusztrált kisember vagy. Mániásan mindent feltettél arra, hogy különbejáratú elmebajodat végérvényesen a még megmaradt társadalmi normalitás helyére ültesd, és a Trump-Putyin duó segédletével örökké hatalomban maradj. Márpedig ennek az a módja, hogy szétvered az Uniót. Az pontosan látszik, hogy ennek az őrületnek nincs határa, és nem nyugszol, ameddig nem konszolidálod a diktatúrát. Megnyugtatlak, nem fog sikerülni. Már kevés lapod maradt, Viktor. Már rég nem vicces, amit művelsz. Már nem csak a lóláb lóg ki, hanem az egész ló. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!