Apa, kezdődik! Nincs is annál szebb, mint amikor Csepreghy Nándor kellemesen borostás képét tolja előre ártunk és ormányunk. Az alkalomhoz illő módon kivételesen nem fagylaltosnak öltözött, hanem sötét öltönyben csinoskodó államtitkár hirtelen többször, több helyen előadta az évszázad rablásáról szóló történetet.
Az OLAF jelentésre hivatkozva iszonyú millárdok, nevek és cégek röpködtek, a végkövetkeztetés: a szocik és az SZDSZ szétlopta az országot a 4-es metró örve alatt. Ameddig a jelentést nem láthatjuk eredeti formájában, kezeljük erős feltételes módban a dolog valóságtartalmát. Nem azért, mintha el sem tudnám képzelni, hogy az előző kormány, városvezetés, akármicsoda is korrupt lehetett volna, mert de, simán el tudom képzelni. Ahogy azt is simán el tudom képzelni, hogy az OLAF talált valamit, ami még a Demszky-vezette időkre nyúlik vissza és talált valamit, ami már bőven a Tarlós-Orbán álompár idején történt.
Nem azért nem jut eszembe sem, hogy a kormány igazat mond, mert rosszindulatú genny vagyok, hanem mert naponta bizonyítják, hogy simán, szemrebbenés nélkül, pofátlanul hazudnak bele az arcunka. Bármikor, bármiről.
Minden napra jut egy mocskos húzásuk és amikor már azt hinné az ember, hogy nincs lejjebb, akkor kiderül, hogy de bizony van. Tehát nekem távolról sem elég bizonyíték Csepreghy Nándor óránként megtartott előadása a lopós szocikról. Még akkor sem, ha egy senki által nem látott jelentésre hivatkozva tartja meg ezt a kedves fellépést.
Kétségtelen, hogy a kormánynak rendkívül jól jönnek az ilyen történetek. Be is szokta osztani ügyesen, hogy minden napra jusson egy hírmorzsa, foglalkozzon csak ezzel az egyszerűagyú magyar kisember. Lényegében nekik mindegy is, hogy migránsok, naponta vezetőszáron ide-oda hurcolt Simon Gábor, a halálbüntetés lehetőségének köztudatba dobása, Budai Gyula napi négyszeri sajtótájékoztatója, hogy éppen kit jelent fel (1400 feljelentést tett a jóember, amiből aztán semmiféle lezárt ügy nem lett, ellenben Budait érdemei elismerése mellett besuvasztották valami jó ki zsíros állásba, távol a kiváncsi tekintetektől), vagy őszödi beszéd. Az a fontos, hogy a választás előtt ezzel foglalkozzon a szavazó. Véletlenül se azzal, hogy hány nyilvánvalóan korrupciós ügye van a jelenlegi kormánynak. Mert a korrupció akkor is korrupció, ha közben átneveztük kormányprogrammá. A lopás is lopás marad attól, hogy családbarát kormányzásnak, kávézaccnak, vagy szánkóhúzó madzagnak nevezzük.
Pedig mostantól ez lesz. Minden napra egy kis morzsa az ismertlen tartalmú OLAF-jelentésből, vagy arra hivatkozva valamilyen titkos forgatókönyvből. A magam részéről mindaddig választási kamuhadjáratnak tekintem a dolgot, ameddig nem kerül nyilvánosságra az eredeti jelentés. Nem az, amit a Fidesz-szolgák gondosan lefordítottak a saját belátásuk szerint és itt-ott megnyirbálták picit, mert nem kell mindent tudnia a keményen adófizető jómagyar embernek. Az egész jelentés, eredetiben.
Ha már itt tartunk, akkor ideje lenne a többi OLAF-jelentést is nyilvánosságra hozni, mert azokat is jogában áll megismerni az ország népének, ha már Csepreghy Nándor elfelejtett ezekről is mesélgetni. Mondom, mire gondolok: Az OLAF a 2008 és 2015 közötti időszakban Magyarországon feltárt (mert feltártak visszaéléseket, csak erről valamiért nem mesélt Csepreghy Nándor) visszaélések során 22 esetben küldött javaslatot a magyarországi igazságszolgáltatási szervek felé, de eddig mindössze 4 jogerős bírósági ítélet született és mindössze egyetlen ügyben marasztalták el az érintettet. Az OLAF az elmúlt három évben összesen 29 gyanús ügyet zárt le pénz-visszakövetelési ajánlással. Csak 2015-ben 17 gyanús támogatási ügyet vizsgált az OLAF magyarországon. A számok azért térnek el, mert a vizsgálatok különféle stádiumokban vannak. Az biztos, hogy Orbán Viktor kedvenc veje, Tiborcz István Elios Zrt. nevű cége is a vizsgált cégek sorát gazdagítja. Attól függetlenül, hogy amikor a vizsgálat megindult, Tiborcz ügyesen eladta a cégét. A visszaélés-gyanú az ő idejében keletkezett, kevés lesz arra hivatkozni, hogy már köze sincs a céghez.
Ezekről az esetekről miért hallgat a kormány olyan nagyon? Ezek nem tartoznak a keményen hülyére vett kisemberekre? Mert szerintem meg ránk tartozik éppen úgy, mint a metrótender ügye. Mégpedig nem annyi tartozik ránk belőle, amennyi a kormány aktuális politikai érdekét szolgálja, hanem minden. Érdeklődve várom Csepreghy művé szúr következő fellépését, amikor kitér ezekre az esetekre is.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.