November 12,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Ha minden évben többet költök, mint amennyit keresek, hogy a fenébe csökken az adósságom?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,326,172 forint, még hiányzik 1,673,828 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Gondoltam, nézzünk be egy kicsit a központi spájzba, vagyis lássuk miből él össznemzeti családunk és különösen a nyugdíjasaink, akik Bözse-kitüntetésben részesültek nem is oly rég.

A Magyarország nevű (még) köztársaság mostanában évi kb. 18-19 ezer milliárd forintból ga(rá)zdálkodik.

Minden évben, abban a szép Duna-parti palotában, az országnak házában megtervezik, hogy miből is élünk mi magyarok, meg a magyarok meg… egy picit az ukránok is.

Ott döntik el minden évben, hogy miből mennyit fizet be fű-fa-virág ebben az országban, meg az a mocskos Brüsszel, igazságosan vagy nem, hogy aztán a mi közszolgáink – tudjátok, azok, akiket mi megválasztottunk és meg is fizetünk, azért hogy minket szolgáljanak – azt mind újra eloszthassák. Igazságosan… Vagy inkább igazságtalanul ?

Miközben évente eldöntik, hogy mennyiből mennyit költhetünk, eldöntik közben azt is, hogy mennyivel fogunk (fognak ők) többet költeni, mint amennyit sikerül bespájzolni egy év alatt. Szóval na, fontos, hogy megtervezzük a költségvetési hiányt is.

Így csinálja ezt otthon is mindenki. Jusztis (vagy inkább a Juszt is)  többet tervez elkölteni egy hónapban, mint amennyit keres. De ha nem is így tervezi, néha mégis sikerül ez a bravúr – merthogy nem mindig elég a havi bevétel. Ugye ismerős? És olyankor mi van? Akkor kérünk kölcsön, veszünk fel hitelt és lám-lám, így gyűlik, növekszik az államadósság… akarom mondani a családi adósságunk.

Na persze, az államadósság! Az bizony pedig rohamosan csökken. Nem tudom, okos közgazdászok hogy vannak vele, de én a Rózanénis logikámmal nem nagyon értem. Ha minden évben többet költök, mint amennyit keresek, akkor hogy lehet az, hogy mégis csökken az adósságom?

Megnéztem én, hogy mit is alkotott az elmúlt hét év előtti nyócév utolsó kormánya, vagyis milyen is volt a 2010. évi költségvetése az országnak.

Hát kérem az úgy volt, hogy Bajnai is megtervezte a maga kis hiányát, mondván, hogy

12.663  milliárd forint bevételből

13.533 milliárd forintot lehet elkölteni

vagyis 2010-re tervezett ő, no meg a többiek, 870 milliárd forintnyi hiányt is.

Ekkor állítólag az összes államadósság nagyon-nagyon magas volt, pontos számot nehéz mondani, mert ahány szám, annyi szokás féle.

De ha valamelyiknek mégis hiszünk, és mondjuk elfogadjuk, hogy 2010 végén ez 80,5 %-a volt a bruttó hazai terméknek, akkor ez valahogy így áll össze:

  • államadósság: 21.804 milliárd forint
  • bruttó hazai termék: 27.086 milliárd forint (GDP = fogyasztás + beruházás + export – import)

Na most látni, hogy jól haladunk, mert a 2017. évi költségvetési törvény szerint ennek az évnek a végére tervezett államadósság már csak 71,9 %-ra rúg. Hogy jött ez ki?

Hát úgy, hogy az államadósság nőtt. Na jó, valamennyit nőtt az a bizonyos GDP is, valahogy így:

  • államadósság: 26.820 milliárd forint
  • GDP: 37.279 milliárd forint

Látjuk ugye, hogy 2017 végére 5.016 milliárd forinttal lesz több a tervezett adósságunk, mint 2010 végén volt. És ha még hozzávesszük azt is, hogy a 2011-ben hősiesen megvédett több mint 3.000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyonkánk is az államadósság csökkentésére ment (mehetett volna), akkor meg pláne jól állunk.

Hogy is van ez?

Úgy, hogy az a bizonyos államadósság ráta, mármint a 2011. évi, amikor elvileg az eltőzsdézett vagyonnal csökkentettük az államadósságot, az (már) 80,7% helyett, lecsökkenhetett volna mindjárt akár csupán 69%-ra.  Ezzel szemben hat év után is még 71,9 %-on fogunk állni a tervek szerint, összegszerűen pedig 5 milliárddal lesz több a külső-belső tartozásunk.

3.288 milliárd forint volt elvileg az összes államosított magánnyugdíjpénztári vagyon. Nos, ez az az összeg, ami bőven fedezné Magyarország összes, közel három millió nyugdíjasának az egy évi nyugdíját. Ugyanis növekvő tendenciát mutatva, a mindenkori éves nyugdíjkiadás 3 ezer milliárd forint körül mozog, mostanában az éves költségvetésünk közel egy hatod része. Érdekesség, hogy a 2016. évi költségvetésben tervezett 3.059 milliárdnyi nyugdíjkiadási összeg 2017-re 60 milliárd forinttal több, azaz 3.119 milliárdra lett tervezve és elfogadva még 2016. júniusában. Ez 1,96%-os össznövekedést jelent.

 Értjük?

Nem 0,9% (amit a költségvetési törvényben is így nevesítettek), és nem is a kegyesen megígért 1,6%, hanem közel 2%-kal többet terveztek a Nyugdíj Alap 2017. évi kiadásaira.

Kinek, mire? Annyival többen mennek idén nyugdíjba? Annyival több lesz az új ukrán nyugdíjas? Annyival több lesz a pofátlan fizetések utáni pofátlan nyugdíjak összege? Olyan sok lesz a jutalom a Nyugdíjbiztosító vezetőinek? Valahogy nem áll össze, hogy még mitől is nőhet a nyugdíjkiadások összege. Az ország lakossága csökkenőben – lehet, hogy a nyugdíjasok mégsem csipkedik magukat kellőképpen az elhalálozással?

Még mindig nyugdíj:

Ha igaz az az állítás, miszerint kb. 1 millióan vannak a minimálbéresek és további 1 millióan dolgoznak szakképzett minimálbéren, akkor a 2017. évi összes megemelt bér után levont és befizetett SZJA és egyéni járulékok révén (kalkulálva a munkáltatói szociális hozzájárulás 5%-os csökkenésével is) kb. 190 millió forint többletbevételhez juthat a költségvetés. Ez a többlet akár egy 6 %-os nyugdíjemelésre is elegendő lenne, ha én lennék ott az újraelosztásnál. De hát nem…

És szintén nyugdíj és államadósság:

Tulajdonképpen a több mint 3.000 milliárdnyi magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával a kormány további adósságot termelt ki magának (vagy a következőknek), amit egy ideje már feltehetően szintén törleszteni kell, és majd egyre többet. Mert hogy már elkezdtek, elkezdenek nyugdíjba menni azok, akik (félelmükben, elrettentve, megzsarolva) visszatértek az állami nyugdíjrendszerbe és azoknak, immár a magánkasszák helyett az állam kell hogy fizesse a teljes nyugdíjat, vagyis az eredeti felállás szerinti 75%-os állami nyugdíj helyett nekik már 100%-os állami nyugdíjat kell fizetni. Ez egy olyan adósság, amit hivatalosan nem államadósságként tartanak nyilván. Ez itt maradt, marad a jövő évek, évtizedek költségvetési terheként, miután elhabzsidőzsizték több mint 3 millió magyar állampolgár több mint 3 ezer milliárdnyi (fejenként átlag 1 millió forint) nyugdíjvagyonát, nem tudjuk mire, amit pedig vissza kell ám fizetni… lassan-lassan nyugdíjként mégis.

Kérdés hogy kikre hárul majd mindez, már a szinte teljesen üres spájzból…

Nyugdíj, családi kedvezmény, szülőtartás:

A nagycsaládos, de alacsony fizetésűek családi kedvezménye, a kevéske levonandó adó miatt, 2015-től kiterjed a bérből levonandó járulékokra is, járulék ami így nem lesz befizetve a központi kasszába. A maximálisan adható családi kedvezmény három (vagy több) gyerek esetén gyerekenként 33.000 forint, de ezt csak azok tudják teljes egészében érvényesíteni, akiknek a családi jövedelmük legalább 660.000 Ft havonta. A többinek (a többségnek?) össze van tákolva az adókedvezmény még a járulékkal is. Most a melldöngető plakátokon közlik, hogy emelkedett a kétgyerekesek adókedvezménye is 15.000 forintra. Erről csak annyit: hiába no, nem minden gyerek egyenlő, vannak akik egyenlőbbek és azok 33 ezret érnek, vagy pedig az egykék, akik csak 10 ezret – de ez már csak az én gonosz megjegyzésem.

És hogy jön ide a szülőtartás? Azzal, hogy a családi kedvezményként, a bért terhelő nyugdíj (és egészségbiztosítási) járulékok egy része is a szülőnél maradhat kedvezményként, ő azzal már nem járul hozzá a majdani nyugdíjalapjához. Talán így jogos is az, hogy azokra a gyerekekre hárítsák a szüleiknek az eltartását, akiknek a majdani nyugdíját már ily módon megelőlegezték.

No de mi van azokkal, akiktől 40-45 éven át elvonták a teljes összegű járulékot? A szülőtartás már az ő gyerekeikre is vonatkozik. Igazságos?

És végül még egy nagyon fontos helyretennivaló a nyugdíjakról, a félretájékoztatás elkerülése végett, úgy stílusosan… pontosabban plakátszerűen:

TUDTA?

Hogy a 13. nyugdíjat 2003-ban a Medgyessy-féle kormány vezette be?
Hogy a 13. havi nyugdíj bevezetését a Fidesz nem szavazta meg?
Hogy Orbán Viktor igazolatlanul hiányzott a szavazásról?

Hogy ottrohadjanakmegaszocialisták má’ megint, mert elvették a 13. havi nyugdíjat! Pfujj-Bajnai?!

Szerző: Róza néni adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.