Október 6,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Igaz, én nem is szar 3000 eurót keresek, mint az osztrák buszsofőr kolléga

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 192,860 forint, még hiányzik 2,807,140 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az elmúlt hetekben immár sokadszor drágul az üzemanyag.

Már azzal se nagyon foglalkoznak, amivel korábban, amatőr korukban viszonylag sokat babráltak – hogy valami magyarázatot fűzzenek az emeléshez. Régebben voltak például a begyűrűző, kedvezőtlen világpiaci folyamatok (a kedvezőekből még mutatóba se gyűrűzött be egy se), aztán jöttek az árfolyamváltozások, voltak a viszonylag  egyértelműbbek, mondjuk az okozta a drágulást, hogy a dollár nagyon megerősödött a forinthoz képest vagy fordítva…

Időnként, emlékszem, voltak azért kicsit bonyolultabb gazdasági összefüggések is – a bejelentők szeme épp oly kevéssé rebbent, mint a híreket hallgatóké, amikor például a mongol tugrik beszakadása, vagy a japán yen fickándozása miatt csesztünk rá. Előfordult, hogy a tőzsde idegeskedése miatt ugrott Magyarországon a benzinár, és volt, hogy egyszerűen, parasztosan csak felszökött a világpiacon a nyersolaj ára. De hogy valami nagyon jót is mondjak, már csak legendás tárgyilagosságom fenntartása okán is: többször megtörtént az is, hogy olcsóbb lett nálunk az üzemanyag – tudom, biztosan csak én éreztem úgy, hogy ha netán két forintot csökkent bármiféle világpiaci folyamatok miatt az ár, legkésőbb egy héten belül kilenccel drágult…

Ez a hülye összevisszaság ment egészen tavaly júniusig – akkor a rezsicsökkentés és a becsület üvegzsebű kormánya úgy döntött, ideje szügyig merülni a szürreália tengerébe. A parlament által elfogadott új jövedékiadó-törvény tehát a kőolaj világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az új szabályozás szerint, ha a Brent-olaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár alá süllyed, a benzin és a petróleum esetében a jövedéki adó literenként öt, a gázolajé tíz forinttal emelkedhet. Ha 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre – néhány hónappal később, ha…

Vagyis eljutottunk oda, hogy ha valami olcsóbb lesz a világpiacon, nálunk drágul. Komolyan mondom, sokszor sótlannak és fantáziátlannak érzem egyik kedvenc lapom, a Hírcsárda kreatívjait a magyar rögvalóhoz képest… Tessék: az elektromos autók a kormány szándékai szerint legfeljebb 2017 végéig „tankolhatnak” ingyen áramot az utcai töltőhelyekről, utána majd kitalálják, mennyi legyen az ára. Lehetne mondjuk ugyanannyi, mint a benzin, és lehetne literre adni azt is, Lőrincnek amúgy is majdnem kész már egy áramgyára.

Meggyőződésem, hogy ha valaki feltalálná a finggal üzemelő autót, attól a naptól fogva Magyarországon kilónként ötezer forint lenne a tarkabab, a karfiol és a köménymag jövedéki adója, az autótulajdonosok ánuszrózsájára pedig a Nemzeti Fingügyi Hivatal, a NEFIHI harmincezer forintos szerelési díjjal felpattintana egy mérőórát, melyet, bár a NAV-hoz online is be lenne kötve, havonta kéne leolvastatni az urológussal (alkalmanként 9000 HUF), továbbá évente hitelesíttetni (22 000) a műszart.

Azt látni, hogy egyre inkább szükség van minden fillérre: hiába, sokba kerül itt a srácoknak már sok minden. Folyton éhes multimilliárdosok pofáját meg zsebét kell betömni, ráadásul egyre csak jönnek és jönnek az újak, akik végeznek a gengszterakadémiákon – azaz szépen kijárják például a Párt ifjúsági tagozatát, vagy valamelyik „civil” mozgalomban jeleskednek, illetve ráordítanak valami kommunistára.

Aztán nem olcsó a „média” üzemeltetése sem, hiába lett megvéve kilóra, illetve tonnára: mert egyre nehezebb feladat úgy mutatni be az itt zajló úgynevezett életet, mint ami emberi fogyasztásra alkalmas. És, bár egyáltalában nem nehéz feladat, de szintén komoly költségekkel jár a teljes lakosság félelemben, bizonytalanságban tartása, továbbá egymás és a világ elleni uszítása.

Ja, üzemanyag, még egy szóra: a héten átugrottam a nyomorult Nyugat egyik végvárába, a teljesen lezüllött, leszakadóban lévő, ócska Ausztriába – egy út melletti diszkontban láttam dízelt 1,007-ért. 312-es középárfolyamon szorozva az 314 forint meg egy pici: én itthon, a legolcsóbb helyen tankoltam 355-ért. Negyvenegy forint difi, literenként. Na jó, persze, igazatok van: én nem is szar 3000 eurót keresek, mint az osztrák buszsofőr kolléga…

Szerző: Boda András

Facebook-oldal: https://www.facebook.com/hetlovet

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.