Február 14,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Olvasói levél: Water Willy kalandjai Gyárfás Dickyvel

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 597,608 forint, még hiányzik 2,402,392 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Eljött az a Napkelte, amit már oly sokan vártak, még többen vitatták szükségességét, és annál is nagyobb számban vannak azok, akik látják: ez nem hoz változást.

A MÚSZ és vezetése már sokszor megmutatta, hogy a Pravda sajtóközleményeinek szintjét is nehéz néha megugrani, hát még rendesen kezelni egy (kommunikációs) problémát. A Kiss-ügy nyilvánosság előtti lemeccselése (hát még az a szerencsétlen virágajándékozás) megmutatta, hogy a szervezeten belüli kommunikációs stáb még nem lépte át az óvoda kapuját, és még mindig ott tartanak, hogy ha letaposom az egész nap/héten/évben/életben épített homokstadiont, akkor elég egy bocs és az élet megy tovább. Ment is évekig.

Befogták az éppen nyíló szájakat némi „versenyzői támogatással” meg életpályamodellel, oszt a probléma le van tudva, no. Bár én csak 26 éves vagyok, de az asztalomon pár száz oldal bizonyítja, hogy a születésem előtti rendszerben (és annak átörökített „polgári Magyarországában”) ez AZ intézés módja. Ez az első lépcső. Ebben a zseniális országban, ahol már nem kell (a statisztikában sem) foglalkozni a mélyszegénységgel, ott ki ne hajolna le pár forintért. Oké, ez a pár forint, mint kiderült Katinkánál 15 (Varga) misi. Ez nem kevés valóban, hisz ez messze túl van az átlagfizetésen (jó ebből még fizetsz költségeket), de azért jut annyi, hogy megéljen az ember. Csak ezeknek a goyoknak az nem jutott eszükbe, hogy ez a csaj többet keres, mint amivel el akarják hallgattatni, és gond nélkül tud országot váltani. Nem teszi, hanem harcol (amit ez úton is köszönök, a férj meg veszítse el „témához kapcsolódó jellegét”).

A folyamat itt nem állt le. Jött a második lépés. Az újabb zseniális fogás, melyet már sokszor láttunk a narancsos forradalom során. Karaktergyilkolásszunk! – szólt az ukáz hétfő reggel az Országház szivarszobájában, miközben tekintetes vezetőnk éppen a reggeli Nemzeti Sportja ropogósságát ellenőrizte. Ez a mondat igaz lehetett az év elején Katinkára, míg év végén Gyárfás Dickyre is. Ugyebár fejlett országban tőlünk csak keletre csinálják, hogy autóbalesetet szenved valaki (mondjuk plakátozás közben). Itt sokkal szofisztikáltabbak a módszerek. Külföldi fotósok, a zavarosból előhúzott sok éves ügyek, soha el nem hangzott, újravágott interjúk. Apropó: el is feledkeztem az utóbbi évek másik, már-már autópályaépítéshez mérhető fontos beruházásairól a magyar médiában.

Rá kell jönnünk, az illetékesek ’98-ban még Water Willy-vel tüzeltek Ibolyákra és földművesekre, ma ezek már inkább verbálrakétavetőkkel tesznek pontot a vita végére. Ha ez sem megy, még mindig hozhatnak rendeletet, sőt mi az, hogy rendeletet. TÖRVÉNYT. Törvényt arra, hogy amiből te és/vagy a családod összehoztad a törlesztőt a Szuzukira, na az tetszik, így az enyém. Legyen ez trafik, föld, sportolói karrier, de ha jól belegondolok még anyádra is jogot formálhatnak, ha a tiéd kedvesebb, mint az övék.

Na, és itt is vagyunk a jelenben, ami a közelmúlt és a közeljövő egyszerre. Az ország bankmogulját a devizahitelek AK47-ese, a határidős ügyletek Paks 2-je, (akit véletlenül bent felejtettünk a MOL elnöki apparátusában) megkapja a Labdarúgó Szövetséget (kis kitérővel emlékeztetnék mindenkit ŐŐŐ nagysága Pintér Őttila kinevezésére); kedvenc hajléktalanűző, drog (kol)laboráns polgármesterem a kézilabda szövetség elnöke lesz, és az elszánt rezsiszabadságharc megkérdőjelezhetetlen sztahanovista brigádvezető kádere, Szilárd pedig a birkózás nevű régimódi sportág vezetését vágta haza fél év alatt…

Na, akkor kérem soroljuk az eredményeket ebben a sportcentrikus országban, ahol az ellenszavazat hiánya a demokráciára utal. A focival megjártuk az EB-t, volt nagy ünneplés, most meg itthon nincsenek annyian egy fordulóban, mint a marseille-i meccsen. A kézilabda – mióta az eszemet tudom – sikersportágnak számított, most ki se jutottunk… Az meg végképp érdekes, hogy a magyar birkózók meccseit 80%-ban csalták el a bírók, és nem is emlékeznek ennél rosszabb nemzetközi szereplésre. Ja, és a MOB-elnök, polgármester szalonpubi meg el van tévedve a korrupció-gyanús erdő sötétjében.

Lóf@szt nem várok én, nem hogy változást. Csomagolok és két hónap múlva itthon sem vagyok.

Gede Gyula

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.