E sorok írásakor már javában elkezdődött, sőt be is fejeződött a tanárok tüntetése. Miskolcon, Budapesten és Győrben is. A közoktatási rendszer súlyos és tovább nem görgethető problémái miatt utcára vonuló pedagógusok, szülők, diákok nevetségessé tétele, hülyének nézése érdekében összehangoltan dolgozik a kormány, a kormányközeli média és a kormány tarkóját forró leheletével melegítő, magát civilnek nevező társadalom egy része is.
Miközben a PestiSrácok az MTI-vel karöltve tegnap délután megadta a hangot ehhez, és Soros György démoni alakját megidézve próbálta elterelni a közvélemény figyelmét a konkrét problémáról,
miközben a Fidesz-KDNP nyolcadrangúan névtelen képviselője hangján keresztül a bukott baloldallal riogatott ma kora délután, azt sugallva, hogy a pedagógusok elégedetlenségének szítói kizárólag az ellenzéki pártok,
és miközben a CÖF és a Békemenet alapítója, illetve a Demokrata főszerkesztője, bizonyos Bencsik András, G. Fodor Gábort jobbról előző tahó rágalmakkal ment neki az egyik oktatási szakszervezet elnökének, azt állítva, hogy édesapja egy rettegett magyar kommunista politikus volt, az ÁVO majd az AVH vezetője,
a magyar közoktatási rendszer recseg, ropog, rohad (így szépen, alliterálva) és csak idő kérdése, hogy mikor fog a fejünkre omlani. Mindeközben a rezsim úgy tesz, mintha a tanárok, diákok, szülők nem azért vonulnának utcára, mert az oktatási szféra olyan szinten válik napról napra a földdel egyenlővé, hogy senki nem tudja eredményesen tenni a dolgát, hanem mert
egy kommunista gyilkos lánya, a bukott baloldal és az örök gonosz és idegenszívű zsidó-amerikai milliárdos megvezeti, felhasználja, hergeli, hülyíti őket.
A rezsim ma azt sugallja az oktatási rendszerrel bármilyen viszonyban lévő elégedetlenekkel szimpatizálni akaró társadalomnak, a többieknek, hogy ma, 2016. február 3-án nincs olyan ügy Magyarországon, amivel kapcsolatban bárki jogosan felháborodhatna. Ma Magyarországon, aki nyilvánosan, a fejét felemelve, a gerincét kiegyenesítve szót emel azzal kapcsolatban, ami fáj, az kizárólag sötét erők megrendelésére és azoknak engedelmeskedve teheti ezt.
Az összehangolt, megalázó hülyének nézés remekművére ezúttal is Orbán Viktor tette fel a teljesen oda nem illő koktélcseresznyét. A pedagógustüntetések magasról leszarása mellett, a résztvevők elégedetlensége iránti totális ignorancia jegyében, az országos tiltakozó rendezvényekkel egy időben posztolta Facebook-oldalára (nem, nem ő, mert hiszen bekapcsolni sem tudja azt az istenadta gépet) az alábbi fényes sikerekről szóló, magyar szívet dobogtató, minden fájdalmat és keserűséget feledtető képes-zenés összeállítást.
Egy távoli országban tett távoli látogatásról, amelyhez az esőben fázó magyar pedagógusoknak, diákoknak, szülőknek, szakszervezeti tagoknak semmi közük nincs és soha nem is lesz. Ahol viszont Orbán Viktor és kedves neje igen jól érezték magukat. Mert Brahms ötödik magyar táncának megható, vérpezsdítő dallama bármikor eredményesen elnyomja több százezer felnőtt és diák sóhaját. Mert nincs olyan sarka a Földnek, ahova ne lenne fontosabb elmenni, mint egyszer, csak egyetlenegyszer szembenézni azzal a pusztítással, amit itthon sikerült véghezvinni.
18 ezren lájkolják, kétezren megosztják, hatvanezren legalább addig se oda néznek. Szép munka, profi munka. Ha úgy tetszik: halálosan profi.
Hivatalos látogatás Indonéziában // Official visit to Indonesia.
Közzétette: Orbán Viktor – 2016. február 3.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.