Tisztelt Miniszterelnök Úr! (így csupa nagy betűvel – szerk.) Tájékoztatom, hogy van az ismerőseim között egy Kurgyis János nevű ember. Ő egy igazi kommunista. Most vettem észre, hogy kedvelője az Ön oldalának. Önt személy szerint diktátornak tartja, és Mussolini-hez szokta hasonlítani. Üdv. Varga Ádám
Jártamban-keltemben a napi hírek és a közösség oldalon megosztott tartalmak között, az egyik Facebook-csoportban ütötte ki a szememet a fenti, öntudatos magyar állampolgárságról tanúskodó „feljelentés”. Bizonyos Varga Ádám döntött úgy, hogy megosztja a miniszterelnök úrral és a fél országgal: bárki is legyen ő, Kurgyis János egy igazi kommunista. Tényleg.
Nem ismerem Kurgyist. Vargát se. Bizonyíthatóan nem vagyok kommunista. Soha nem hasonlítottam még Mussolini-hez Orbánt. De most mi a f*sz van? Belegondoltam, így az év utolsó előtti napján, hogy mégiscsak 2015 utolsó előtti napja van. Mármint lassan 2016-ot írunk, az internet világában élünk, és Kovács Ákos óta tudjuk, hogy mindenkinek joga van saját véleménye szabadságához.
Mi kell ahhoz, hogy ez az ócska házmester-tempó úrrá legyen embereken? Varga Ádámokon, és további önjelölt, ügybuzgó hazafiakon.
Akik – félreértés ne essék – egyáltalán nincsenek egyedül szerte ebben az országban. Egyáltalán nem egyedülálló, hogy egyébként nagyon is magányos emberek frusztráltan szopogatják a kannás bort számítógépük monitorjának biztonsága mögé megbújva. Nyomorúságukba süppedve úgy érzik, akkor lesznek jobb emberek, ha szimbolikusan legalább felnyomnak, feljelentenek, tájékoztatnak.
Ha tudatják a rezsimmel, hogy velük ellentétben a Kurgyisok rossz emberek, és ők ezt tudják és nem is hagyják annyiban. Mert szentségtörés, a Kurgyisok kommunisták. Egy kommunista márpedig hogy jön ahhoz, hogy kedvelje a köztudottan nem kommunista vezető publikus, közszereplői oldalát? Egyáltalán, hogy jön ahhoz valaki, hogy más legyen a véleménye, más nézeteket valljon, mint az egyedüli illendőt: a rezsimhűségre rímelőt?
Azt hiszem, érdemes tudomásul venni, hogy igenis ez a tudatállapot uralkodik ebben az országban 2015 végén. Árulkodunk, besúgunk, jelentgetünk. Mert hisszük és valljuk, hogy ezzel nem csak hogy olcsóbb lesz a kenyér, de egyben a jó oldalhoz is tartozunk ezáltal, ahol majd jól elnyerjük méltó jutalmunkat. Teljesítjük a küldetésünket.
Szeretném magamat is a Varga Ádámok figyelmébe ajánlani. Mivel nem szokásom olyan közösségi oldalakon véleményt nyilvánítani, ahonnan – a véleményszabadság jegyében – amúgy is törlik nem rendszerkompatibilis hozzászólásaimat, megkérem az illetékeseket, nyomjanak fel engem is. Igen, melegen ajánlom magam a feljelentő elvtársak kiemelt figyelmébe. Mert bár nem vagyok kommunista, Varga Ádámnak nem vagyok ismerőse, otthon a tükör előtt sem hasonlítottam soha Orbán Viktort Mussolini-hez és nem is diktátoroztam le részegen a kocsmában, de mélyen megvetem azért, hogy e nyolcadrangú homokozóvá degradálta ezt az országot.
Ahol a legrosszabb reflexeinkre és a legaljasabb ösztöneinkre utaznak már hosszú évek óta. Ahol elhitették velünk, hogy Kurgyis János másodrendű állampolgár Varga Ádámhoz képest. Mert ő más, és mást gondol arról, amiről mindenkinek lehetőleg ugyanazt kell gondolni.
Boldog új évet, Magyarország!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.